Iskolai vizsgálat

Fáradtan kelek fel mikor megszólal az ébresztő. Kedd, gondolom magamban. Legszívesebben be se akarnék menni a suliba de hát nem lehet. Kedd gondolok rá még egyszer, az eggyel jobb mint a hétfő már és egyel közelebb van a péntekhez. De rájövök hogy közelebb van még az előző hétvége mint a következő. Fájdalmasan kelek fel az ágyból. Nincs túl jó kedvem. Lassan felöltözöm, reggeli és irány az iskola.
Egy órával később már a padban ülök, és a barátaimmal vitatom meg a különböző lövöldözős játékokban használt fegyvereket és taktikákat. 5 perccel becsengetés előtt eszembe jut hogy innék egy kávét hát leszaladok az automatához. Míg várok a kávémra meglátom a védőnőnket. 30-as éveiben járhat, hosszú barna hajú nőies szép nő. Közepes körte mellekkel. Arca érdekes számomra, olyan fanyar szomorú. Nagyon magányos lehet. Lehet akár szép arcú is nem igazán tudom megítélni. Azt viszont látom hogy rossz kedvű, mint mindig. Mindenesetre megcsodálom amíg átvonul az előtéren, de megállítja az igazgató, beszélgetnek, majd a dili megy. Nem tudom mit mondott neki de azt látom hogy nem vidította fel. Arca számomra a fanyarból most már inkább olyan sírhatnékos. Meghallom a csengőt és rohanok órára. Matek, egyébként 17 éves középiskolás srác vagyok. Elkezdődik a tanóra.
A tanárnőnk egy rövid hajú 40-es bombázó, aki mindig kihívóan öltözködik. Ám nem árt óvatosnak lenni vele, amennyire jó nő annyira kegyetlen és szigorú. Ő az a nő típus akinek láttán mindig felteszem a kérdést: Ő vajon hogy szórakozik? Az óra elkezdődik miközben magyaráz, hátrafordul és a táblára ír. Miközben ír magamba megcsodálom azt a szép kerek feszes feneket, amit ma egy feszes farmerba bújtatott. Visszafordul úgyhogy gyorsan lenézek, mintha jegyzetelnék. Amikor megint ír valamit szánok egy percet a körülöttem lévő világra is és körülnézek. Az osztálytársaim elkerekedett szemmel nézik a hátsóját. Én egy pillanatig csendesen fölényesen mosolygok, ám bevillan egy vers sora: „S ezt az emberiséget, hisz ember vagy, ne vesd meg. ” Elszégyellem magam egy kicsit aztán írok tovább. Ám ekkor a tanárnő kezéből kiesik a kréta, és ő egy sztriptíz táncosokat megszégyenítő mozdulattal hajol le érte és veszi fel a földről. A teremben méla csend, én is elkerekedett szemmel nézem az akciót ahogy az összes osztálytársam.