Mr. Keménykötésű

– Rendben szívem. Még van egy utolsó jelenet és aztán indulok is haza. – az államat dörzsölgettem, míg hallgattam Karen nagy sóhaját a telefon másik végén. – Hidd el nem tart soká, lezuhanyozom, beszállok a kocsiba és még mielőtt háromig elszámolnál, már otthon is vagyok. – éreztem, hogy éppen csóválja a fejét, de végül egy nagy levegőt vett és elismerte, hogy ez ezzel jár.
Pár hónapja még munkám se volt, viszont a feleségem találva egy casting szereplőválogatást egy alternatív filmhez, a kezembe nyomta a hirdetését. Mérnöki diplomám van és volt egy autószerelő műhelyem, mely aztán kinőve magát, többféle dologgal is elkezdtem foglalkozni. Felvettem alkalmazottakat, vettem szerszámokat és minden jól alakult.
Karen és én a fősuli után összeházasodtunk, vettünk egy házat, hozzá mindkettőnknek kocsit, boldogok voltunk még a mézesheteinken is túl. Az életünkből már csak egy dolog hiányzott, míg nem beütött a baj. Éppen belekezdtem egy nagyobb beruházásba, egy újabb hely megnyitásával, amikor az egész műhely leégett. Egy biztosító kábel okozta a tüzet, ez volt a biztosítási papírra írva, amin rajta egy összeg szerepelt, ami semmire nem volt elég. A pénzünk nagy része elúszott, viszont hála a feleségem vésztartalékának sikerült a felszínen maradnunk.
Napok teltek el, én pedig egyre jobban elhagytam magam, munkák jöttek és mentek, egyikre sem vettek fel. Régebben munka után mindig lementem egy kicsit gyúrni a kondiba, hogy formábban legyek, de már oda sem mentem le. Míg nem jött egy mentöv, és én bár húzva a számat, de elmentem rá. Hazaérve azzal a jó hírrel fogadtam, hogy tetszettem nekik és pár hét múlva kezdődik is a forgatás, megmutatva Karennek az előleget, amit adtak, azon nyomban a nyakamba ugorva megcsókolt. Elkezdtem újra edzeni, postafordultával pedig megkaptam a szövegkönyvemet is, melynek lapjait forgatva egy nagy teher kezdett nehezedni a szívemre.
Ha feleségem nem kérdezte meg vagy százszor, hogy milyen filmben is fogok szerepelni, akkor egyszer sem. A válasz, mindig sablonos és kitérőnek érződhetett, melyet mindig azzal toldottam meg, hogy a rendező utasítását követtem. Mi szerint, minél kevesebb ember ismeri a filmet, még mielőtt megjelenne annál jobb. Persze volt más is. A cikkben nem volt más írva, mint hogy „alternatív filmbe keresünk férfiszínészeket, gyakorlott és amatőröket is egyben. ”