Rokonlelkek

– Zsó megbaszta azt a dögöt.
– Anyóssal jobb lenne, egyébként nem fordítva?
Ketten ültek az útmenti kocsma teraszán. Horgászni voltak. Állítólag telepítés után, mégsem fogtak egész nap semmit.
A tótól kivezető út végén állt a kocsma, ahova rendszeresen betértek a horgászok, megálltak a teherautó sofőrök kávéra, kólára, szendvicsre, kijártak a falubeliek sörözni, hogy távol legyenek az asszonyok szemrehányó tekintetétől. Most csak ketten voltak, eltekintve a pultos lánytól.
A sörcsap botja tekintélyes mellek közé simult, ahogy nekidőlve kibámult a teraszon üldögélő két idegenre. Gyüttmentek, gondolta, migráncsok, ízlelgette a tévéből lopott új szót. Pedig látásból ismerte már a két harmincas férfit. Tavaly vették meg a keresztanyjáék melletti ikerházat. Nagy közös kert, egy közös tűzfal, de belülről már a lakók igénye szerint alakították a házakat. A lakók pedig Pestről jöttek, ott is dolgoztak, reggelente látta a kocsijukat elhúzni a kocsma előtt. Vendégként jártak ki a tóra horgászni, kifizették a méregdrága vendégjegyet, de a zsákmányt sose vitték el, tudta meg a halőrtől. Aztán megálltak egy sörre nála, innen már „kertek alatt” is haza tudtak jutni a dűlő felé. Sajnos mind a kettőnek felesége van: Karcsú, magas fekete nő, és egy széles csípőjű, jó seggű szőke/vörös – havonta változó – kaméleon. Ezt már a keresztapjától tudta, aki persze rögtön lecsekkolta az új szomszédokat. Kár, gondolta, és a keze végig simította a sörcsap vastag botját.
– Mi? Mi az, hogy anyóssal? – hajnal óta ültek a vízparton, beszélgetve, vagy épp szótlanul bámulva a kapásjelzőt. Nimród hajnal óta rágódott, vívódott, most kicsit összefüggéstelenül bukott ki belőle az előző mondat.
– Hát anyósviccként, nem? És fordítva, a Blöki az anyóst.
– De, de fordítva... csak nem vicc. Nem Blöki, hanem a Nyafi, és nem az anyóst, hanem Zsót.
Sanya évek óta ismerte Zsót, már az egyetem alatt ugyanabba a társaságba tartoztak, együtt buliztak, túráztak, nyaraltak. Nimród ott ismerte meg Zsót, ahogy Sanya is Évit. Bár diploma után más-más munkahelyre kerültek, a közös programok, a barátság megmaradt. Tavaly így vettek egy helyen házat. Sanya jól ismerte Zsó szemtelen mellbimbóit, amik majd kibökték a pólót, hosszú barna combját, izmos fenekét, ahogy falatnyi fürdőbugyijában lehajol, hogy ellenőrizze a kerti medence vizének hőmérsékletét.