Angyali történet 13. rész - Judy története 10. fejezet - A búcsúest

23.
A nagy házból leválasztott termet 4 darab 10 fős asztallal rendeztük, be, így az utolsónak beérkező is még tudjon választani, hogy hova üljön. Emellett a fal mellett egy hosszú büféasztalt helyeztünk el a meleg – és hidegtálaknak. A gondnok az embereivel nagyon ügyesen kialakított egy kis irodahelységet és egy onnan nyíló raktárt számos hűtőgéppel a tartalék ételeknek és italoknak.
A megbeszélt időpontra meg is érkezett a csapat, igaz két részletben, mert a kisbuszuknak kettőt kellett fordulnia. A fontos emberek, Paul, Roy és Lola az első turnussal jöttek és azonnal tervezgetni kezdték, ki hova üljön. Ők hárman egy asztalhoz ültek. Amig a második turnust vártuk, az üzletből kölcsönvett 4 lány fehér és vörösborral a társaságot.
Pár perc múlva szóltam a lányoknak, hogy készüljenek a második turnus érkezésére. Ez azt jelentette, hogy kitöltöttek 35 pohár , 34-et a vendégeknek, a 35. – et pedig nekem. Az elsőt Paulnak adták, a másodikat Roynak, azután sorban a lányoknak, majd a fiúknak, az utolsót pedig nekem.
Paul mondta a pohárköszöntőt, amiben köszönetet mondott először Roynak a több heti gondos ellátásért, amit oly nagy lelkesedéssel intézet (már pirultam egy kicsit) és gratulált a fejlődéséhez, azután sorban mindenkinek felsorolta az érdemeiket. Lolának csak a szerepléseit dicsérte. A végén pedig:
– És nagy szeretettel köszönöm meg háziasszonyunknak, Judynak az est megszervezését és a közreműködő lányoknak, hogy idejüket ránk szánva felteszik a koronát az itteni kellemes heteinkre. – majd egy hamiskás mosollyal hozzátette – Ez a megelőlegezett dicséret az est végére lenne aktuális, de remélem, megszolgálják.
– Ja, és el ne felejtsem: a mai este szervezésében fontos szerepet játszott Lola tevékenysége is.
Itt már nem tudtam melyik lábamra álljak. Én természetesen a tegnap estére gondoltam. Lolára néztem, de ő cinkosan, a legnagyobb nyugalommal rám mosolyogva nyugtázta Paul szavait.
A felhörpintése után a lányok még körbejártak további és töltöttek az odatartott poharakba. Utána minden asztalra kitettek egy-egy üveg fehér és vörös , némi , majd kiosztották az előételeket és felhívták a figyelmet az asztalokon levő menükártyákra, amelyeken a kétféle leves és háromféle főétel volt felsorolva.
– Mint egy ötcsillagos szállodában! – tört ki Paulból a dicséret. Akkor én még nem is értettem, hogy mit jelent az, hogy ötcsillagos szálloda.