Munkahelyi 1. rész - Videokonferencia
Megjelenés: 2019. szeptember 19.
Hossz: 8 214 karakter
Elolvasva: 1 031 alkalommal
Reggel úgy tekingettem körbe az irodában, mint egy űzött vad, ami várja a közelgő vadászt, és a vég eljövetelét. A hátam begörbült, talán még a nyakam is behúztam. De a pallos csak nem akart eltalálni.
Délelőtt minden zajra füleltem, a hangos röhögések közül is mintha a nevemet hallottam volna ki. Nem tudtam a munkára koncentrálni, ügyféllel még véletlenül sem akartam beszélni.
Ebéd után kemény, felém közeledő kopogást hallottam, ami pár másodperc után abbamaradt. Tudtam, hogy ő állt mögöttem: a parfümje illata megcsapott, az édeskés felhő átölelt, aztán egyre szorosabban a torkom köré fonódott. Először nem mertem felnézni, de amikor már kezdett a levegő, megembereltem magam és megfordultam. Széles mosollyal magaslott felettem. „Ha ez a mosoly ölni tudna, halott lennék. Ha másképp nem, de minimum elolvadnék tőle. Jöhet a végső döfés! ” – villant át az agyamon, felkészültem a halálra. – „Mire vár? Égessen szénné, rúgja szét a hamvaimat, vagy táncoljon a poraimon egy órán át. Csak szólaljon már meg! ”
– Beszélnünk kell... – szólt lassan, hidegen, gyilkosan.
– Igen. – nyögtem fel, körülöttem minden elsötétedett. Az utolsó előtti leheletemmel még annyit kiböktem: – Hol?
– . a Stephanie féle üzletről – mosolygott tovább rezzenéstelenül. Látszott rajta, hogy élvezte a helyzetet.
– Hogy. Kiről? – zavarodtam meg, erre nem voltam felkészülve. Hirtelen nem értettem semmit, az agyam végleg feladta a túlélésért vívott harcot. – Stephanie? Ki az?
– Szedd össze magad! Öt percen belül a kettes tárgyalóban leszek.
mosollyal az arcán távozott, peckes léptei szinte
visszhangzottak a fejemben. Tudta, hogy a markában voltam, és úgy fogok táncolni, ahogy ő akarja. Bármikor összeroppanthat, amikor csak a kedvét leli.
Megszégyenülten, vörös fejjel kullogtam a tárgyalóba. A után meglepődve tapasztaltam, hogy a helyiségben csak ő várt. Más nő minimum testőrökkel vetette volna körbe magát, plusz két fő pisztollyal a bejáratnál, motozásra készen. Ezzel szemben ő csak a hivatali mosolyát
vette elő, ami az esetemben megfelelt egy asztalra kitett fegyvernek. Értettem a célzást: ha nem vigyázok, egy mozdulattal lepuffant.
Miután becsuktam az ajtót, azonnal támadt:
Délelőtt minden zajra füleltem, a hangos röhögések közül is mintha a nevemet hallottam volna ki. Nem tudtam a munkára koncentrálni, ügyféllel még véletlenül sem akartam beszélni.
Ebéd után kemény, felém közeledő kopogást hallottam, ami pár másodperc után abbamaradt. Tudtam, hogy ő állt mögöttem: a parfümje illata megcsapott, az édeskés felhő átölelt, aztán egyre szorosabban a torkom köré fonódott. Először nem mertem felnézni, de amikor már kezdett a levegő, megembereltem magam és megfordultam. Széles mosollyal magaslott felettem. „Ha ez a mosoly ölni tudna, halott lennék. Ha másképp nem, de minimum elolvadnék tőle. Jöhet a végső döfés! ” – villant át az agyamon, felkészültem a halálra. – „Mire vár? Égessen szénné, rúgja szét a hamvaimat, vagy táncoljon a poraimon egy órán át. Csak szólaljon már meg! ”
– Beszélnünk kell... – szólt lassan, hidegen, gyilkosan.
– Igen. – nyögtem fel, körülöttem minden elsötétedett. Az utolsó előtti leheletemmel még annyit kiböktem: – Hol?
– . a Stephanie féle üzletről – mosolygott tovább rezzenéstelenül. Látszott rajta, hogy élvezte a helyzetet.
– Hogy. Kiről? – zavarodtam meg, erre nem voltam felkészülve. Hirtelen nem értettem semmit, az agyam végleg feladta a túlélésért vívott harcot. – Stephanie? Ki az?
– Szedd össze magad! Öt percen belül a kettes tárgyalóban leszek.
mosollyal az arcán távozott, peckes léptei szinte
visszhangzottak a fejemben. Tudta, hogy a markában voltam, és úgy fogok táncolni, ahogy ő akarja. Bármikor összeroppanthat, amikor csak a kedvét leli.
Megszégyenülten, vörös fejjel kullogtam a tárgyalóba. A után meglepődve tapasztaltam, hogy a helyiségben csak ő várt. Más nő minimum testőrökkel vetette volna körbe magát, plusz két fő pisztollyal a bejáratnál, motozásra készen. Ezzel szemben ő csak a hivatali mosolyát
vette elő, ami az esetemben megfelelt egy asztalra kitett fegyvernek. Értettem a célzást: ha nem vigyázok, egy mozdulattal lepuffant.
Miután becsuktam az ajtót, azonnal támadt:
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 4 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft
*/5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft
*/7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft
*/14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
A
Andreas6
2020. január 21. 10:11
#11
Nekem sem tetszett.
1
v
veteran
2019. október 24. 04:49
#10
Nem tetszett.
1
P
Pavlov
2019. október 13. 21:00
#9
Az alapgondolat jó volt, de a párbeszédek szétszabdalták a történetvezetést.
1
c
cscsu50
2019. szeptember 24. 10:02
#8
Sajnos nem hozott lázba.
1
l
listike
2019. szeptember 21. 19:21
#7
Nem hozta a szokásos szintet.
1
j
joe013
2019. szeptember 21. 16:02
#6
nem tetszett....
1
s
sunyilo
2019. szeptember 20. 20:19
#5
Nem volt jó...
1
f
feherfabia
2019. szeptember 20. 07:18
#4
Elèg közepes !
1
d
deajk2008
2019. szeptember 19. 08:14
#3
Érdekes lett... 8p
1
a
A57L
2019. szeptember 19. 04:07
#2
Sajnos nem tetszett,nem hozott lázba.
1
T
Törté-Net
2019. szeptember 19. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1