Magány

Még huszonegy éves koromban történt, én voltam a legjobb focista, az egész megyében. Minden nőt megkaphattam, akit csak akartam. Ezzel csak egy gond volt, én se voltam más, mint Nő. Zsuzsának hívnak, átlag magas, sportos, barna hajú, barna szemű. Kétezer – tizenkettő Tavaszán történt az eset, hogy épp meccsre készülődtünk. Vagyis amennyire a többiek készülni akartak, mert szinte az egész meccset rám hagyták mindig. Számtalan felkérés volt, hogy menjek el nagyobb városoknak játszani, de én megelégedtem azzal az eggyel, azzal a kicsike kis várossal, Balatonfüreddel is. Minden ismerős, barát, család, rokon ide kötött.

Még a meccs előtti éjszakán elmentünk a többi lánnyal, csapattárssal. Egy kis kocsma, jó hangulat, minden tökéletesnek tűnt. Egyszer csak bejött egy csapat lány, körübelül annyi évesek lehettek, mint mi. Nem kellett sok idő, hogy rájöjjünk, kitesznek pont egy csapatot, eléggé sportosak, szóval nagy eséllyel ők lesznek a holnapi ellenfelek. Valószínű ők is rájöttek, hogy még találkozni fogunk a holnapi nap folyamán és szúrós tekintettel néztük egymást. Érezni lehetett a csendet, mikor beléptek és leültek az asztalhoz. A vígalom abba is maradt a mi felőli részünktől. Gondoltam nem húzom az időt, oda léptem hozzájuk és kicsit nyugodt hanggal próbáltam legyűrni azt a feszültéséget, ami még el se kezdődött. Mély lélegzet, majd mondtam:
– Sziasztok! Ti jöttetek Kaposvárról?
Néma csend. Valahogy éreztem, hogy ez lesz. Majd hátam mögül egy kedves hang szólalt meg.
– Szia! – olyan mosolyt, amit ez a lány produkált, sose láttam, teljesen elolvadtam. Azt hittem, hogy hirtelen megnémultam, semmit nem tudtam neki mondani. Pár másodperc múlva újra hangra nyitotta száját.
– Bogi vagyok, Kaposvár csapatkapitánya. – Nyújtotta felém a kezét, majd megfogtam, és kezet ráztunk. A bőre akár az orosz pusztaság, sima, selymes, nem egy focista alkat. Eléggé törékenynek nézett ki, nálam egy kicsivel alacsonyabb, vékony, barna hajú, kék szemű. Az est későbbi részében mindenki jó hangulatban volt, bár mindenkin látszott, hogy ezekből nem lesz barátság. Csak egy jó kis szórakozás, flörtölgetés estére. Kalandok. Nem értem, hogy másnap, hogyan fogunk játszani, úgy, ahogy azt elvárnám, mint két ismeretlen csapat, nem kérdezünk, csak cselekszünk forma, de itt most más kezd kialakulni, nem a legőszintébb, de jó dolog.