Havasalföldi lagzi

A hangulat jóval éjfél után hágott a tetőfokára. Miközben a „manele” – nak nevezett román mulatós zenék roppant egyszerű (szex és pia) világfelfogásán elmélkedtem, és részegen vonagló vendégeket bámultam eltűnődtem, hogyan is kerültem ide. Első hallásra persze roppant egyszerű a helyzet: a nővérnek, még akkor is, ha senkit nem ismer, kötelessége megjelenni a húga esküvőjén. Az is igaz, hogy a féltestvéréről van szó, akivel több mint három éve nem találkozott. Anyánknak persze fülig ér a szája. Rólam már rég lemondott, de Alexát sikerült bejutatnia egy bukaresti milliomos ágyába. Testvérek vagyunk és sokak szerint úgy hasonlítunk, egymásra mintha ikrek lennénk.
Rápillantok, már átöltözött. Mindig pontosan tudta, hogyan kell kinéznie ahhoz, hogy megőrjítse a férfiakat. Az enyhén kiemelkedő arccsont mélyén ülő szempár zöld ragyogása, még jobban kihangsúlyozta bőre barnaságát, a pisze orr alatt lágyan megemelkedő felsőajak pedig látni engedte a fehéren villogó fogsorát. Rövid felsője második bőrként simult formás alakjára, kiemelte, szinte közszemlére bocsátotta telt kebleit, melyekre csak nagyritkán került melltartó. Ahogy ült a miniszoknyája még feljebb csúszott a combján, titokzatosabb tájakat sejtetve. Igazi luxusfeleség lesz. Erre vágyott egész életébe. A komoly munkát mindig utálta, már a suliban is, igyekezett bájait felhasználva megúszni a tanulást. Voltak már összezördüléseink, de soha nem irigykedtem rá. Most se. Nekem karrierem van, neki egy Lamborginije, és egy férje, aki alig valamivel fiatalabb, mint anyánk.
– Hello – fogja meg valaki a vállamat – ugye te vagy Laura a kis mennyasszony, nővére?
Magas, barna bőrű, jóképű férfi ül mellém. Elsőre olyan 12 egy tucat krapeknak tűnik, amilyenből rengeteg mászkál a strandokon, edzőtermekben és hasonló helyeken. Ahogy, azonban jobban szemügyre veszem, rájövök, hogy van benne valami más. A karizmája, a csibészes mosolya, vérforraló tekintette... vagy csak túl sok pezsgőt ittam? Érzem a testéből áradó hőt, és szent meggyőződésem, hogy ha kicsit közelebb tolnám a széket, hozzáérne a fedetlen karom. Már a gondolattól is libabőrös leszek. Kicsit közelebb hajol, így szája mindössze néhány centire lesz a fülemtől.
– Nálad, vagy nálam? – kérdezi.
Kikerekedik a szemem. Ez kicsit gyors tempó. Nem értem, mi a fene ütött ebbe a fickóba.