Éjszakai találkozás

Ádámnak hívnak, huszonöt éves voltam amikor ez megtörtént. Akkoriban egy étteremben dolgoztam szakácsként. Egyik este zárás után még ki kellett autóznom a szőlőhegyre, mert másnapra egyik kollégámnak ígértem. Ahogy lekanyarodtam a főútról a hegyi útra egy alakot láttam az út szélén sétálni. Közelebb érve idősebb nőnek tűnt, meglepődtem, mezítláb sétált, csak egy póló, és szoknya volt rajt. Persze nyár volt, ez nem volt nagyon feltűnő. Kikerültem, amikor elhaladtam mellette akkor ismertem meg, Katalin volt az egy régebbi munkatársam. Katalin konyhalányként dolgozott nálunk, tavaly ment nyugdíjba, mert akkoriban a nők még ötvenöt évesen nyugdíjba mehettek. Megálltam mellette, és kiszálltam.
– Jó estét Katalin, hova sétál?
Egy darabig csak nézett rám, aztán felismert.
– Jaj főnök úr maga az? Tudja amikor nem tudok aludni kijövök erre sétálni, de most azt hiszem nagyon elkószáltam.
– Semmi baj jöjjön haza viszem, de előbb kiugrunk a hegyre egy kis borért.
– Jól van, úgyis egy kicsit elfáradtam – ült be az autóba mosolyogva.
Katalin a falu végén lakott egyedül egy takaros, kis házban. A férje régen meg halt, két lánya pedig messze elkerült. Út közben a volt kollégákról érdeklődött mindenkiről tudni akart mindent. Majd rám is kíváncsi volt, mi van velem, hogy vagyok. Elpanaszoltam neki, hogy egy éve már egyedül vagyok, nincs barátnőm.
– Majd megtalálja az igazít, addig meg élje az életét – próbált vigasztalni.
Amikor a pincéhez értünk, behívtam, egy pohár borral, amíg én megtöltöm a ballonokat. Hamar végeztem, az asztal mellett ült, és üres volt a pohara.
– Önthetek még egy pohárral, vagy egy kis inna?
– Is, is – vágta rá azonnal.
Kitöltöttem a , egy hajtásra ledöntötte, teletöltöttem a boros poharát is.
– Úgy szeretem magát főnök, maga olyan rendes ember – fogta meg a kezem.
– Én is kedvelem magát, simogattam meg az arcát.
Ahogy ott álltam előtte éreztem, hogy nadrágon keresztül megsimogatja a farkam. Meglepett, váratlanul ért a dolog, de jól esett. Aztán keményen rámarkolt a szerszámomra, és kérdően felnézett rám. Én szó nélkül csak bólintottam, elmosolyodott, kicsit előre hajolt, egy rántással lehúzta a nadrágom, és az alsónadrágom. Egyik kezével marokra fogta a már meredező farkam, a másikkal pedig a zacsim alá nyúlt, és finoman morzsolgatta.
– Szegénykém tényleg nincs aki kényeztessen, ne félj Kati néni majd pártfogásba vessz.