Tánc, kötél és vörös körmök

Pár éve történt velem, amikor még salsáztam. Amikor nem telt el úgy hét, hogy nem voltam legalább két táncos partin.

Akkor nem bírtam volna kihagyni a legjobb, legnagyobb táncos rendezvényeket. A son cubano, a reggaeton, a bachata és az afro is előkerült a tánctéren. Villogtam a footworkkel, a man style sorozataimmal és bezsebeltem az elismerő pillantásokat.

– Körbenéztél már mennyi jó nő van ma a környéken? – kérdezte köszönés helyett Peti a haverom, amikor kezet fogtunk – Kiszemeltem magamnak egy csajt ott a terem végében. Látnod kéne!
– Azt mondod? – kérdeztem és átadtam a kabátomat a ruhatárosnak. Hagytam hogy a néni a karszalagomra írja a számot. – felkérted már táncolni?
– Hát... még nem nagyon.
– Bakker, akkor menjél már táncolni, ne csak dumálj
A haver mintha kicsit megsértődött volna, de egy kis huzavona és beszélgetés után tényleg elment táncolni.

A Fáklya klub félhomályos nagyterme zsúfolásig volt telve kipirult csajokkal és jófej férfiakkal. Ahogy végigsétáltam a szélén várakozó nők mellett, a szenvedély majd szétvetett. Táncoltam, finom női kezeket, forró női testeket éreztem és rengeteget nevettem.

A sokadik felkérésnél láttam meg a macskanőmet, ahogy az egyik bejáratnál ácsorgott. Kicsit Palvin Barbis volt külsőre, csak jóval visszafogottabb, félénkebb kiadásban. Valószínűleg nemrég töltötte a tizennyolcat. A vadóc sötét dressz, a vörös lábkörmök arra utaltak, hogy apu elengedte és izgalmasan ismerkedik a "rosszkislánysággal".

Már messziről felvettük a szemkontaktust. Elismerő félmosollyal jutalmaztam a megjelenését, aztán a kezemet nyújtva a tánctérre invitáltam.
– Szia, bejössz velem táncolni? – Sokat úgysem hallott a zenétől, és a tenyere ösztönösen a tenyerembe simult. Rögtön húztam, magammal szippantottam a zsongásba, hogy megálljak vele a kellős közepén.
– Egyébként Csaba vagyok, szia – beszéltem a fülébe.
– Réka – hajolt ő is közel hozzám. A parfümje úgy illatozott mint a bűnbeesés.
A salsa lüktető, kaotikus zenéjére forgattam, bújtattam át a kezeim alatt és bújtam át az övéi alatt. Valahányszor a közelbe húztam, úgy éreztem az endorfinom az egekbe szökik. Éreztem a lehelletét az ajkamon. Játszottam vele, ahogy ő is velem. Húztuk egymást pajkosan és érdeklődve. A zene és a csaj bevadított. A hosszú szám alatt gyakran nevettünk egymásra.

Ahogy a szám véget ért, valahogy nem akartuk elengedni egymást.
– Maradj még egy táncra – kértem.