Az igazi nőiség

Nórit a tavasz eleje óta ismerem. Munkatársak voltunk egy ideig, aztán májusban kilépett a cégtől,
de továbbra is tartottuk a kapcsolatot. Május végén esett az első nem hivatalos találkánk egy budapesti kávézóban.
Az új munkájáról mesélt, hogy miért érte meg átmenni, én meg arról, mi változott mióta elment tőlünk.
Aztán rövidesen a magánéletünk is terítékre került. Nóri a tőle megszokott túláradó örömkitöréssel fogadta amikor fény derült rá,
hogy egy hónap különbséggel nemsokára mindketten 30 leszünk. Ezen felül Nórival jól megértettük egymást.
Hozzám hasonlóan ő is viszolygott a családalapítás gondolatától. A szülés, a gyereknevelés...
Nem beszélve egy inkompetens férj életen át tartó megtűréséről.

– Legszívesebben atombombát dobnék erre a nyomorult világra! – elfanyarodva a kávéjába kortyolt.

Mélységesen bele tudtam képzelni magam a helyzetébe. Az én párommal is az összeköltözés rontott el mindent.
Szegény Nórit pedig egyszer a férje meg is verte.

– Többet nem akarok férfit! – mondta rideg, félig megvető hangon.

Ezen a ponton fordult meg először a fejemben, mi van, ha a nőkhöz is vonzódik. Persze attól mert megutálta a férfiakat,
még nem lesz valaki biszexuális, csak úgy átvillant bennem. És az is, hogy nem rúgnám ki az ágyamból, ha úgy adódna!
Serdülőkorom óta motoszkált bennem, milyen lehet egy nővel, és Nórit kezdettől fogva nagyon vonzónak tartottam.
Adtam alá a lovat, hátha messzebb merészkedik.

– Nekem is kezd egy életre elegem lenni belőlük! Legalább is még egyszer nem költözök össze senkivel! – elgondolkodva a kávéspohár
fenekére néztem. – Nem jössz át péntek este? Ihatnánk egy jót, miközben a nagyképernyős tv – men valami jó filmet nézve nagyívben
tennénk a világra!
– Én nem szeretek inni. Kevéstől is szörnyen vagyok másnap. Sosem tudom rendesen kialudni magam tőle.
De egy teára szívesen felmegyek! – mosolygott.

Nem tudtam, arra gondol – e, amire én, de izgatottan vártam, hogy leperegjen a hét közepe.
Péntek este Nóri pár perccel a megbeszélt időpont után érkezett. Egy laza topban és miniszoknyában állva mosolygott rám csillogó szemekkel,
amikor ajtót nyitottam. Nagyon szép nő, de sosem öltözik túl kihívóan. Amolyan szolidan szexi a stílusa.

– Bocs, hogy csak így hálóingben fogadlak! – mondtam derűsen. – Épp tusoltam. Kicsit késve értem haza. Mindjárt magamra kapok valamit!