A gárdonyi nyaralás 2. rész

Az aktus után lementünk a konyhába és készítettem egy kávét, majd mire azt elfogyasztottuk megjelent Vince is. Ekkor én neki kezdtem megcsinálni a reggelit, vagyis az órát elnézve inkább a tízórait. Volt még majdnem 1, 5 kg kenyér megmaradva és úgy gondoltam, hogy az bundás kenyérnek még tökéletes lesz, hisz az enyhe szikkadtságán kívül nem volt semmi baja. Főztem hozzá egy nagy lábos teát. Mire ezzel elkészültem már az ikrek is lenn voltak.
– Gyere csak egy kicsit ki! szóltam oda Vincének
– Miért? kérdezett vissza
– Csak gyere ki és ott elmondom! válaszoltam # jegyeztem meg
– Mit akarsz? kérdezett rá, miután kijött velem
– Te 100%-ig biztos vagy benne, hogy tényleg jó ötlet az, hogy kerékpárral menjünk át Fehérvárra? kérdeztem meg tőle
– Hát nekem is vannak kétségeim, de a fiúk már nagyon várják, és ha most mondanánk vissza, akkor megsértenénk őket! mondta
– Tudom, hogy igazad van! De mégis csak féltem mindhármat! mondtam
– Tisztában vagyok vele, hogy félted őket, hiszen nem kis veszéllyel jár. mondta
Végül mégis csak arra hallgattam, amit a lelkiismeretem diktált, ill. azt vettem figyelembe, hogyha most visszakozok, akkor az öcsém bizalma megrendülhet bennem, amit nem akartam. Főleg az előzőnap esti dolgok után. Ebből kifolyólag úgy 10 óra magasságában elindultunk Fehérvárra. Persze azért lassabb a bicaj, mint a kocsi, így a mintegy 20 km-es szakaszt kicsivel több, mint két óra alatt tettük meg. Ehhez azért az is hozzátartozik, hogy a sebességünk alig érte el a 20 km/h-t, amit sokszor a gyerekek akartak gyorsítani, és mivel azért nálunk valamivel jobban edzésbe vannak, így lehet, hogy bírták volna, de még ott volt visszafele út is. Na de átérve Fehérvárra, beültünk egy fagyizóba. A szép napos időt kihasználva a kerthelységbe. Mellettem ült az öcsém. Velem szemben Ricsi, az öcsémmel szemben Beni. Az asztal másik végén pedig a haverom. Nekem nagyon szemet szúrt, amikor Beni elkezdett flörtölni a tesómmal, aki először ezt nem vette fel, majd viszont elkezdte suttyomban viszonozni. Ekkor kicsit féltékeny lettem Benire. A fagyizás és sütizés után még egy kicsit körbenéztünk a városba, majd visszaindultunk a nyaralóba. Nagyjából 5 óra magasságába értünk vissza.