Váratlan látogató

Borongós péntek este volt, az embernek semmihez sem volt kedve igazán. Főleg nekem nem. A munkahelyi stressz és a kimerültség is rányomta a bélyegét a hangulatomra, nem beszélve arról, hogy 1, 5 éve nemhogy párkapcsolatom nem volt, de még csak egyéjszakás kalandom sem. Ez, 30 felé közeledve elég frusztrálttá tesz egy egészséges férfit. És hiába a tinder, hiába az egyéb internetes társkereső oldalak, egyszerűen nem jött össze semmi. Már-már azon gondolkodtam, hogy felhívok egy... khm... dolgozó nőt, de az elveim ellenkeznek ezzel.
Szóval ilyen gondolatokkal készültem az estére, engedtem magamnak egy forró fürdőt, bontottam egy és bekapcsoltam a rádiót. Levetkőztem, elhelyezkedtem a kádban, lazítottam és megpróbáltam elfelejteni mindazt, ami az elmúlt munkahéten történt velem.
Kicsit sikerült elbóbiskolnom, csengetésre ébredtem. Kikászálódtam, valamennyire megszárítkoztam, majd magam köré tekerve a törölközőmet és kimentem a bejárati ajtóhoz. Kinéztem a kukucskálón, megdöbbenve láttam, hogy a kolléganőm áll a túloldalán...



Előzmények:
Kicsit több, mint fél éve dolgozom a jelenlegi munkahelyemen, ami egy viszonylag nagy, olasz tulajdonú multi cég. Az irodánkban 4 férfi mellett egy adminisztrátor lány dolgozik, ki is van téve szegény a hímsovinizmusnak és az ennek megfelelő poénoknak. Rebeka 2 évvel fiatalabb nálam, de már anyuka, egy 20 évvel idősebb fickóval él együtt, viszont nem felhőtlen a boldogsága, amit rendszeresen hangoztat is. Mindazonáltal egy vagány csaj, veszi a lapot, nem jön zavarba, értékeli a humorunkat, különösen az enyémet. Néha nem tudom eldönteni, hogy azért nevet, mert ennyire jót mondtam, vagy azért, mert bejövök neki. Nem bízom a megérzéseimben, de Rebi és köztem kicsit mindig szikrázik a levegő, főleg, ha csak ketten vagyunk az irodában. Egyébként egy elég helyes csaj, jó alakja van, kerek feneke, kis formás mellei és hátközépig érő, szögegyenes haja.
Egyszer rá is kérdeztem nála:
– Miért van az, hogy a helyedben én egy-kétszer már pofon vágtam volna magam, te meg nevetsz azon, amit mondok, és semmi negatívot nem érzek felőled? Pedig te sem tagadhatod le, hogy néha túlságosan is elragadtatom magam egy-egy poén kedvéért. Mégis mindig kedves vagy és bevallom őszintén, néha még egy-két pozitív szikrát is érzek kettőnk között.
– Talán nem véletlenül...