Születésnapi ajándék
Megjelenés: 2019. március 11.
Hossz: 26 211 karakter
Elolvasva: 4 510 alkalommal
(Minden résztvevő a képzelet szülötte (így nincs vérségi kapcsolat közöttük), a valósággal való bármilyen egyezés a véletlen műve.)
– Az ég áldjon meg Catherine! Nem jöhetsz elő ilyesmivel az utolsó percben! – morogta Jason.
– Ilyesmivel? A lányodról beszélünk! Egyébként emlékeztethetlek rá, hogy ezen a héten van a születésnapja? – sivított a volt felesége hangja a telefon apró hangszórójából.
Jason a fogát csikorgattam. Alicia mindig az ő lánya volt, amikor olyasmit akart, amit az anyja nem. A közös lányuk volt, amikor bekerült a szurkolólány csapatba. És megint csak Jason lánya volt, amikor a viselkedése miatt kidobták onnan. Nem arról volt szó, hogy nem szeretett volna a lányával lenni. Alicia fiatalkorában maga volt a készségesség és jól neveltség. Azután jött a kamaszodás, és... a krízis erős szó lett volna, de a lánynak sok fölös levezetendő energiája volt.
– Tudom hogy ezen a héten van, de akkor sem várhatod, hogy dobjak el mindent és szervezzem újra a napjaimat azért, mert te nem vagy képes megszervezni az életedet! – kiáltotta vissza a férfi.
Az egész nap lappangó fejfájása újult erővel tört ki. Catherine hangja fagyossá vált:
– Bocsánat, amiért fontosnak tartom a saját karrieremet!
Jason fújt egyet. A nő soha nem értette pontosan, hogy mit csinál a férfi mint informatikai biztonsági szakember. Amennyire látta, csak a számítógépével “játszott” egész nap. A férfinak volt egy olyan gyanúja, hogy ez a hirtelen jött üzleti út inkább egy kis kellemes izzadást jelentett valamelyik Hilton szálló párnái közt a főnökkel, mintsem tényleges előléptetési esélyt.
– Jól van! Csak holnap este 7 előtt hozd ide! – adta be végül a férfi a derekát.
– Úgy lesz!
Most, hogy elérte amit akart, Catherine hangja szívélyesre váltott. Jason gyűlölte ezt a hangot.
– Komolyan mondom! Ha 7:05-re estek be, nem találtok itt.
– Mondtam hogy ottleszünk, ne légy ekkora pöcs!
Péntek este 7:10-kor Jason a kocsifelhajtón toporgott és csendesen káromkodott magában. Biztos volt benne, hogy Catherine szándékosan idegesíti. Jason nem volt ember, de néhány kevéssé civilizált ötlet futott át az agyán, amikor exfelesége kocsija megjelent. Az elégedett arckifejezésű Catherine mögött a hátsó ülésen csak egy szőke fejtető látszott, ahogy a lányuk görnyedten ült. “Csodálatos! Láthatóan ő sem örül jobban ennek, mint én. ”-gondolta Jason.
– Örülök, hogy végre megérkeztél! – üdvözölte Jason Catherine-t.
– Ilyesmivel? A lányodról beszélünk! Egyébként emlékeztethetlek rá, hogy ezen a héten van a születésnapja? – sivított a volt felesége hangja a telefon apró hangszórójából.
Jason a fogát csikorgattam. Alicia mindig az ő lánya volt, amikor olyasmit akart, amit az anyja nem. A közös lányuk volt, amikor bekerült a szurkolólány csapatba. És megint csak Jason lánya volt, amikor a viselkedése miatt kidobták onnan. Nem arról volt szó, hogy nem szeretett volna a lányával lenni. Alicia fiatalkorában maga volt a készségesség és jól neveltség. Azután jött a kamaszodás, és... a krízis erős szó lett volna, de a lánynak sok fölös levezetendő energiája volt.
– Tudom hogy ezen a héten van, de akkor sem várhatod, hogy dobjak el mindent és szervezzem újra a napjaimat azért, mert te nem vagy képes megszervezni az életedet! – kiáltotta vissza a férfi.
Az egész nap lappangó fejfájása újult erővel tört ki. Catherine hangja fagyossá vált:
– Bocsánat, amiért fontosnak tartom a saját karrieremet!
Jason fújt egyet. A nő soha nem értette pontosan, hogy mit csinál a férfi mint informatikai biztonsági szakember. Amennyire látta, csak a számítógépével “játszott” egész nap. A férfinak volt egy olyan gyanúja, hogy ez a hirtelen jött üzleti út inkább egy kis kellemes izzadást jelentett valamelyik Hilton szálló párnái közt a főnökkel, mintsem tényleges előléptetési esélyt.
– Jól van! Csak holnap este 7 előtt hozd ide! – adta be végül a férfi a derekát.
– Úgy lesz!
Most, hogy elérte amit akart, Catherine hangja szívélyesre váltott. Jason gyűlölte ezt a hangot.
– Komolyan mondom! Ha 7:05-re estek be, nem találtok itt.
– Mondtam hogy ottleszünk, ne légy ekkora pöcs!
Péntek este 7:10-kor Jason a kocsifelhajtón toporgott és csendesen káromkodott magában. Biztos volt benne, hogy Catherine szándékosan idegesíti. Jason nem volt ember, de néhány kevéssé civilizált ötlet futott át az agyán, amikor exfelesége kocsija megjelent. Az elégedett arckifejezésű Catherine mögött a hátsó ülésen csak egy szőke fejtető látszott, ahogy a lányuk görnyedten ült. “Csodálatos! Láthatóan ő sem örül jobban ennek, mint én. ”-gondolta Jason.
– Örülök, hogy végre megérkeztél! – üdvözölte Jason Catherine-t.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 12 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft
*/5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft
*/7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft
*/14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
ezzel fejeződik be:
"Jason smiled and reached for the tissue box on his desk to clean himself up. His baby girl would be home soon. Those other videos would have to wait.
The anticipation would make them better."
nincs folytatása... eddig.
Az eredeti tavaly szeptemberben jelent meg, tehát remény az még lehet 🙂
/Én nagyon élvezetesnek tartom FENOTRIN írásait különben. Nagyon jók voltak idáig!)