Vágyálom

A citrusos illatosító mit sem ért, az autó bőrülései mélyen magukba itták a füstszagot, mely a vastagon rúzsozott, buja ajkak közül, elegáns kígyóként bújt elő, hogy aztán sziszegve marjon a reszkető kis szerencsétlen szemébe. Lizzy könnyei leáztatták kissé a rózsaszínes szemhéjpúdert, Alice rosszallóan bökte oldalba hegyes körmével. Bár csupán ketten foglalták el az egész hátsó ülést – Lena az anyósülésen sodort éppen újabb, kellemes aromájú zöld cigarettát –, Lizzy szorosra zárt combokkal, egészen parányira összehúzódva feszengett. Levegőt venni is csak egészen halkan mert, nehogy jelenléte túl nagy figyelmet keltsen királynői között.
– Szerintem kössük be a szemét, mielőtt odaérünk – javasolta Lena, az aprótermetű, ám annál határozottabb fellépésű szőkeség, szavait kísérve meggyújtotta végre a spanglit.
– Gondolod, hogy el meri pofázni bárkinek is, hová visszük?
– Dehogy is – dörmögte mély hangon a lány, miközben hosszasan lenn tartotta az édes füstöt. – De úgyis csak összeszarja magát, ha meglátja... nem kell a hiszti, meg a jelenet – fújta ki , a kép máris vidáman szemcsésedett... Kicsiny, pink lakktáskájából egy kasmírkendőt húzott elő, kecses bűvészeket megszégyenítő kézmozdulattal. – Gyakoroltam – nevetett, aki közben fél perc alatt világtalant varázsolt Lizzyből.
– Mersz kérdezni? – tette fel a költői kérdést Alice.
– Nem, Úrnőm!
– Jó!
A fekete, sötétített üveges BMW lefékezett, s bár nem látott, de nagyon is érezte, amint Alice a tűsarkaival szólítja fel a jármű elhagyására... a mellkasa összeszorult a hirtelen ijedelemtől, de Lena nem engedte hasra esni a betonon, elkapta és kiegyenesítette. Gyengéd pofonnal tette helyre a kis csicskát.
– Elnézést, Hercegnőm... – hebegte lehajtott fejjel. Valahogyan nem merte feltenni a hol vagyunk, és mi fog történni most kérdéseket. Nem volt annyira butácska, mint amilyennek öltöztették és sminkelték. Rózsaszín, feszülős kis lakkszoknya – Lena hagyatéka – szorította le a fenekét, úgy botladozott a hét és fél centis sarkakon – melyekbe természetesen Alice préselte bele hímpatáit – mintha igazi platformokon lépdelne, a felsője egyelőre egyszerű volt, hiszen a melleit még nem csináltatták meg...
Ketten fogták közre, két oldalról karoltak belé, a magas, karcsú lány, Alice, Swarovski kristályokból kirakott nyakörvet adott rá.
– Köszönd meg szépen! – Lena rántott rajta egy aprót, vigyázva az érzékeny szépségre. (A nyakörvre. )