A második emelet 1. rész

Második éve éltem egyedül egy kis albérletben a város szélén. Aranyos lakás volt, a társasház békés és nyugodt, a környékre sem lehetett panasz. Kicsit messze volt ugyan az egyetemtől, de biciklivel jártam, így ezt szinte észre se vettem. Szociológiát és társadalomelméletet hallgattam, aktív társasági életet éltem és sokat szexeltem. Éltem egy bohó egyetemista életét.
Azt hiszem az utolsó évben változtam meg. Volt egy nagyon rossz élményem egy nyári fesztiválon, otthon is zűrök voltak. Elkezdtem egyre kevesebb emberrel találkozni, egyre többet voltam egyedül, otthon üldögéltem, cigarettáztam az erkélyen és huszadik század eleji francia költők verseit olvasgattam. Hétvégén bulizni mentem, gyakran egyedül és idegen pasik ágyában kötöttem ki. Barna hajú srácok, legénylakások, eltépett óvszereszacskók jutnak eszembe ha erre az időszakra gondolok.
Magam alatt voltam és azt hittem, hogy a reakcióm természetes és a kihívásokat helyesen kezelem. Később kiderült, hogy depressziós voltam attól, hogy tagadtam a nyári kaland lényegét, eltaszítottam a szeretteimet és értelmetlen, jelentéktelen dugásokban próbáltam újraélni azt az egyetlen estét, azt az egyetlen pillanatot.

Október vége volt, amikor megtaláltam. Szinte nyári meleg volt a hétvégén és én bulizni indultam. Farmert és egy lenge fehér pólót vettem fel, valami rock koncert volt este az egyetemi klubban, gondoltam oda jó lesz ez a szerkó is.
Mindig tökéletesen megterveztem az estéimet. A teljes folyamatot az én irányításom alatt szerettem tartani. Néha eljátszottam, hogy totál vagyok, de ilyenkor csak a fiúk mohó vágyát , amint megdugnak. Ezen a délutánon is teljesen rápörögtem az eseményre. Csekkoltam, hogy a koncertre milyen emberek igazoltak vissza. Egészen sok mérnökis srácot véltem felfedezni az esemény oldalán. Ezek a fiúk jellemzően ilyenkor vezetik le a fusztrációikat, de amúgy bátortalanok a lányokkal és az elvárásaik se túl nagyok. Ezért választottam egy halványkék farmert, amely kiemelte formás fenekemet és a szőke hajamhoz is illett. A fehér póló az egyik kedvenc darabom volt. Egyszerű, de mégis jól láttatja az alatta domborodó kebleimet. Öt percet vacilláltam ugyan, de végül nagy bátran a fekete sima melltartóm Mellett döntöttem. Ez szexin áttetszett a felsőmön. Egy kis hátizsákba még tettem ezt-azt és nekiindultam az éjszakának.