Alex újra mesél 1. rész

Az egyetem első éve nagyon szuper volt. Talán akkor buliztam életemben a legtöbbet. Rengeteg új barátot szereztem, és a családtól való távollét teljesen felszabadított. Persze azért tanulni is kellett, hogy ki ne vágják az embert. Elég jól sikerültek a vizsgáim az év végén. A vizsgáim után hazautaztam, amikor volt pár napom a következő vizsgáig, mert a koliban nem tudtam tanulni. Odabenn minden nap szinte volt valami buli, hiszen minden napon volt olyan szakcsoport, ahol éppen túl voltak a vizsgákon.
Az egyik utazásom alkalmával összetalálkoztam egy régi barátnőmmel. Vele még akkor ismerkedtem meg, amikor Zolival jártam, és rendszeresen kerékpártúráztunk. Nagyon jól elbeszélgettünk egész úton. Felelevenítettük a régi szép emlékeket. Mint kiderült akkoriban ő is szingli volt már pár hónapja. Zoli engem akkor hagyott el, mikor felkerültem az egyetemre. Mivel nem minden hétvégén jártam haza, keresett magának egy másik csajt. Persze mikor külön mentünk – minden harag nélkül – megegyeztünk, hogy ami együtt járásunk alatt történtek, azokat nem mondja el senkinek.
Visszatérve Krisztára – ugyanis így hívják, ha nem említettem volna – elregélte, hogy vele mi történt az elmúlt időszakban mióta nem találkoztunk. Beszélgetésünk közben rákérdeztem, hogy meg vannak-e a lovai. Invitált is egyből, hogy a nyáron, ha van kedvem, akkor kimehetnék hozzájuk lovagolni. Én szívesen mondtam igent, hiszen nyárra nem volt semmi tervem, és meg szerettem volna tanulni lovagolni is.
Az utolsó vizsgám után felhívtam, hogy mikor kezdhetném a lovaglóórákat. Megegyeztünk a következő hétvégében. Persze én már akár másnap is mentem volna, de Kriszti addig nem ért rá.
Nagyon lassan teltek a hátralevő napok, s végre eljött az első nap. Korán kimentem hozzájuk a tanyára. Nem is igazán tanya, mint inkább egy egész nagy ranch volt nekik. A főúttól beljebb vagy 200 méterre két hatalmas épület terült el. Az egyikben ők laktak, míg a másikban garázs három autónak, műhely, valamint a gazdasági rész, ahol a lovak voltak elhelyezve. A lakóépület több részből állt; az első részben lakott Kriszta szüleivel, valamint volt két alkalmazottjuk. Egy idősebb férfi, aki olyan mindenes volt, valamint egy harminc körüli fiatal lány, aki a lovakkal foglalkozott.