Az első találkozás

A történet a múlt év végén esett meg velem. Egy hétköznap délután jöttem haza az egyetemről, szokás szerint felszálltam a villamosra. Találtam magamnak helyet, leültem és elkezdtem olvasni az egyik napilapot. Teljesen belefeledkeztem az újság olvasásába, nem is figyeltem arra, hogy miként cserélődnek az emberek a közvetlen közelemben.
Egy ideje már utaztam a villamoson, mikor kellemes parfüm illata ütötte meg orromat. Felnéztem az újságból s mellettem egy 40 év körüli hölgy foglalt helyet. Az első pillanatban szorongás fogott el, majd ezt az érzést felváltotta az érdeklődés. Alaposan szemügyre vettem, persze úgy, hogy Ő ne vegye tolakodásnak. Vállig érő fekete hajától először nem igazán láttam az arcát, de miközben leült, megigazította ruháját s haját félre simította feltárult az arca. Megláthattam csodálatosan barna szemeit, pici orrát és feltárultak arc vonásai. Mi tagadás csodálkoztam rajta, hogy ennyi idősen is mennyire fiatalosan néz ki, persze csak ha az ember eltekint néhány apróságtól, s miért ne tekintene el. Miközben kabátját meglazította előbukkant formás nyaka, s én egyre jobban kezdtem elveszni. Az enyhe télnek köszönhetően térdig érő szoknyát hordott és mikor helyet foglalt a szoknya feljebb csúszott a lábán, látni engedve combjának egy részét. Fekete harisnyája a lábán lábszárközépig érő fekete csizmába torkollott. A látvány döbbenetes volt. Nem tudtam róla levenni a szemem.
A következő percben ránéztem az arcára és tekintetével találkoztam szembe. Lebuktam, kész végem! Minden bizonnyal látta rajtam, hogy zavarban vagyok, de kérdőn figyelt tekintetével. Zavaromban csak egy gyors biccentés és valami halk motyogás tellett tőlem, majd gyorsan visszamerültem az újságomba, s úgy tettem, mintha mi sem történt volna.
Nem mertem ránézni! Pedig nagyon szerettem volna. Következik az én megállóm, elraktam az újságot, és a leszálláshoz készülődtem. Ekkor jött a meglepetés. Ő is felállt és szemmel láthatóan leszálláshoz készülődött. Megláttam kosarát, amit idáig a másik oldalán tartott. Bevásárlásból jöhetett, erre utaltak a kosárban a bevásárló reklámszatyrok.
A villamos megállt, az ajtók kinyíltak s megkezdődött a leszállás. Udvariasan magam elé engedtem, de mielőtt elém lépett volna, hozzám fordult.
– Segítenél? – kérdezte a kosárra mutatva.