Alex elmeséli 1. rész

Sziasztok! Alexandrának hívnak, de mindenki csak Alexnek hív a városban ahol lakom, vidéken. Olvastam a történeteket és rászántam magam, hogy megosszam veletek az életem elmúlt tízegynéhány évében történteket. Most 28 éves vagyok. Szőke vállig érő hajam, feszes fenekem és melleim kerekdedek, de nem túl nagyok. Nem dicsérem magam, de mindig karban tartottam magam, hogy meg tudjam hódítani a pasikat. Most nem a fiúkkal szerzett élményeimről szeretnék írni – bár az is van jószerivel –, hanem más hímekkel való találkozásomról.
Elég korán rájöttem, hogy az, ami a lábam között van nem csak jó. 11 évesen mikor már kezdett pelyhedzeni a nunikám jó volt dörzsölgetni és különböző dolgokat beledugdosni. Nem nagy dolgokat használtam, – mivel még elég szűk volt a bejárat, – csak kifogyott filctollakat és sorkiemelőket. Néha még a bátyámnak is megengedtem – aki 2 évvel idősebb nálam –, hogy segítsen, mert egyszer rajta kapott, hogy játszok magammal. Nagyon élveztem, amikor bedugta a tollakat és láthattam, hogy a nadrágja milyen nagyon kidudorodik. Esetenként még azt is megengedtem neki, hogy megpusziljon, de semmi többet. Persze tudom, hogy Ő utána mindig ment a WC-re könnyíteni magán. Sokáig csak így szereztem magamnak örömet, vagy megengedtem az aktuális barátomnak, hogy simogasson a bugyimon keresztül. A 14. születésnapom előtt pár héttel aztán az első komolyabb pasimnak – akivel már fél éve jártunk – odaadtam a szüzességemet. Persze, ha a filctollakat nem vesszük figyelembe.
Sokkal jobb érzés volt, mint gondoltam. Teljesen más élvezeteket nyújtott amikor bennem volt. Nem volt olyan merev és hideg. Inkább meleg és mindenhol kitöltő érzés volt. Akkor még nem sejtettem, hogy van ennél sokkal kitöltőbb is. Sokáig jártunk együtt és egyre jobban élveztük a szexet. Mindenhol kipróbáltuk ahol csak volt rá lehetőségünk. Még olyan helyeken is, ahol megvolt a lebukás veszélye.
De, hogy visszakanyarodjak a lényeghez volt akkoriban egy rövidszőrű magyar vizslánk. Fickónak hívták és kicsi kora óta nevelkedett nálunk. 15 éves lehettem, amikor a szüleim szerezték, mert az előző sajnos megbetegedett és elpusztult. Nagyon aranyos kutyus volt. Jókat lehetett vele játszani.