Én még sohasem...

Az egész egy péntek reggel kezdődött. December volt és az első egyetemi félévem a végéhez közeledett. Az öcsém utolsó éves gimnazistaként azt próbálta eldönteni, hogy hol tanuljon tovább. Én egy nagy állami egyetemet választottam. Egyesek szerint inkább partihely mintsem iskola, de ez azért túlzás. Az viszont tény, hogy megfizethető volt a tandíja. Sammy mindig is okosabb volt nálam és valamelyik híres magánegyetemben gondolkodott, de ezek sajnos nem voltak olcsók.
Apa csütörtökön felhívott, hogy elküldi hozzám az öcsémet és szeretné ha körbevinném és megmutatnám neki a helyet ahol én tanulok. Lehetőleg győzzem is meg, hogy neki is és a családi költségvetésnek is jobban megfelelne, ha ide jelentkezne.
Nem ígérkezett a legvonzóbb pénteki programnak az idegenvezetés. Más terveim voltak, de ha az az ember kér valamire, aki a számláimat állja, akkor nem ellenkezhetek nagyon. Úgyhogy péntek délelőtt a vasútállomásra hajtottam felszedni az öcsémet.
– Hogy s mint? – érdeklődtem amikor beült mellém.
Sammy szomorúan rám mosolygott és a hátizsákját a hátsó ülésre dobva azt mondta:
– Helló Lynn! Bocs amiért apa rád sózott.
– Ne beszélj zöldségeket! Megtiszteltetés hogy körbe kísérhetlek.
Sebességbe tettem a kocsit és visszaindultunk a campus-ra. Útközben csevegni próbáltam, de a kérdéseimre többnyire csak rövid, zavart válaszokat adott, én pedig nem erősködtem, hanem sorban ejtettem a témákat.
– Új barátnő vagy valami hasonló? – kérdeztem végül.
– Nincs. – mondta a legszánalmasabb arckifejezéssel amit valaha is láttam.
– És azt hiszem soha nem is lesz. – folytatta.
Szomorú volt a hangja, de nem múló szomorúságnak, hanem inkább beletörődésnek tűnt. Mintha tényleg lemondott volna a másik nemről. Megszakadt érte a szívem. Okos volt és amikor elengedte magát még szórakoztató is. De be kellett látnom, hogy született nerd volt. Bátorítóan megszorítottam a kezét és azt mondtam:
– Ne hagyd el magad! Egy napon gyönyörű barátnőd lesz. Tudom. Egy szép napon pedig megházasodsz és egyszer azt veszed észre hogy egy szakasznyi kis szemüveges nerd vesz körbe.
Elnevette magát és én jobban éreztem magam, bár biztos voltam benne hogy nem győztem meg.