Vetélytársak 6. rész

Viktor az anyámtól kapott kocsijában várt rám az állomáson. Kicsit féltem a találkozástól, de Melinda megnyugtatott: egyelőre játsszam tovább a szerelmes csitri szerepét. Ő a legtehetségesebb emberét állítja az ügyre, és amikor eljön a pillanat lépni fogunk. Azt nem mertem neki bevallani, hogy nem attól tartok, hogy szétverem egy piszkavassal Viktor fejét, hanem attól, hogy még mindig vágyom rá. Jó,... izgató volt a hancúrozás nagynénémmel meg a két barátnőjével, de a lelkem mélyén éreztem, hogy egy nő nem adhatja meg nekem azt, amit egy férfi.
Ahogy beültem, mellé combomra tette a kezét és megcsókolt.
– Úgy örülök, hogy visszajöttél bébi! – mondta köszönés helyett.
– Én is – mosolyodtam el önkéntelenül.
– Annyira hiányoztál! – folytatta – miközben anyáddal basztam csak rád, a te hamvas puncidra és szűk popsidra tudtam gondolni. Apropó... fáj meg?
– Már rég elmúlt – vörösödtem el, mert miközben fél kézzel tekergette a kormányt a másikkal a szoknyám alá nyúlt és megérintette a puncim.
– Nem viselsz bugyit – nyugtázta a nyilvánvalót. – Így sokkal jobban tetszel.
A mutter szokatlanul kedvesen fogadott. Méretes mellei szinte kibuggyantak parányi fürdőruhájából. Nemrég kászálódhatott ki medencéből, mert amikor átölelt tiszta lucsok lettem tőle.
– Gyere velem – ragadta meg kezemet – mutatok valamit.
– Ez mi? – kérdeztem, amikor megláttam a vendégszobánkat.
A helyiség megváltozott. A redőny le volt engedve. A gyertyák a kisasztalokra kerültek, amelyek közrefogták a masszázsasztalt, aminek az alsó vége furcsa módon középen kettényílt, és még lábszíjakat is láttam rajta.
– Sokat gondolkodtam, míg távol voltál. Ez így nem mehet tovább. Szeretnék kibékülni veled, de ehhez az kell, hogy megértselek és elfogadjalak. Ő Viktor egyik barátja. Segített nekem, és segíteni fog neked is ellazulni befogadóvá válni.
Ösztönösen megigazítottam a ruhámat, miközben lábujjhegyen közeledtem az asztal és a felfoghatatlanul vonzó fiatal férfi felé, aki ott állt, a nappalim közepén. Úgy egy méter nyolcvanöt magas lehetett. A haja fénylett és hullámos volt, elég hosszú ahhoz, hogy néhány tincsét a füle mögé kelljen simítania. Napbarnított, izmos karja volt.