Svédtorna 1. rész - Bemelegítés

Utálom az esküvőket. De ez ember nem mondhatja el a saját anyának, hogy nem akar koszorúslány lenni. Nézem őket, ahogy ott állnak az oltárnál: a pasi, akinek szülei a harcias Erik nevet adták csöppet sem hasonlít viking őseire. Jó ötvenes, megtermett, de pocakos alak, akit két okból leszek kénytelen apucinak szólítani: ő anyám főnöke, és a vagyonának a töredékéből felvásárolhatná azt a ronda kisvárost ahol születtem. Ezzel persze nem arra akarok célozni, hogy a nem is olyan ifjú párt nem a legszentebb szerelem köti össze. Vagy mégis? Anyám kb. tíz évvel fiatalabb, mint ő. Jól tartja magát. Titkárnőként persze ez is a kötelességei közé tartozik. Olyan „van mit fogni rajta” típus, aki nem különösebben szép, de ért ahhoz, hogy annak látszódjon. És itt vagyok én, ebben az idétlen selyemruhában, amit Vera nénikém szerzett be nekem és a többi sorstársamnak. Őket persze nem érdekli, hogy úgy néznek ki, mint egy muffin. Ráadásul ez a szar még rövid is. Alig takar valamit a combomból, és a dekoltázsa is túl nagyra sikeredett. Még a pap is rosszállóan csóválta a fejét. De tehetek én arról, hogy nagyobbak a melleim, mint egy átlagos tininek? Amúgy azért én sem vagyok egy bányarém, még otthon, a suliba mondogatták, hogy olyan palvinbarbis szájam és mihalikenikős fenekem van. Egyetlen problémám (talán) a 165 centis törpillás magasságom.
A szertartás után jött a buli. Mivel már nagylány voltam anyám megengedte, hogy maradjak, de azt már nem, hogy át is öltözzek. Állítólag az új férje családjának valamilyen hülye babonája miatt. Szerintem csak szimplán ki akart cseszni velem. Éjfél után a hangulat is az egekbe emelkedett. A szüleim diszkréten elvonultak én pedig kipördültem a táncparkettre.
Nagyon jó érzés volt elengedni magam. A magasba nyújtottam a két kezem, és hagytam, hogy a zene átjárja a testem. Odajött egy pasi, mögém lépett, és a két kezét a csípőmre csúsztatta, de amikor mosolyogva megráztam a fejem, azonnal hátrébb lépett. Aztán vigyorogva tovább táncolt, és folyamatosan ott maradt mögöttem. Amikor az előbbi pasi megint közelebb lépett, nem ellenkeztem. Úgy tűnt, már nem szándékozik többet hozzám érni, és elég barátságosnak is látszott. A következő számot nem ismertem ugyan, de nagyon jó volt a dallama és a ritmusa, ezért ott maradtunk a parketten, és tovább táncoltunk. A bőrömön lassan veríték ütközött ki, és a hajam az arcomhoz tapadt. Pár perc múlva megint egyedül hagyott.