Különös játszma 3. rész

Délelőtt tizenegy órakor ébredt. A telefonja az éjjeli szekrényen. Homályos szemekkel nézett a kijelzőre. Manfred hívta. Tudta, hogy fel kell vennie.

– Két órája hívogatlak, Cass, mi van veled? – hangzott a vonal túlsó végén.

– Bocs, Many, de most ébredtem fel – szabadkozott a nő. – Miben segíthetek?

– Csak érdeklődöm – mondta a férfi. – Tudod. Many bácsi kíváncsi arra, mit alkotott Cassandra kisasszony.

– Hát, ha az számít valamit, hogy tegnap oltári jót keféltem May Burtonnal és a házunk éjszakai portásával, akkor azt is mondhatjuk, hogy megkezdtem az alkotást, Manfred professzor! – mondta Cassandra és nagyot nyújtózott. – Ezért nem ébredtem fel korábban.

– Kis huncut! – kuncogott a férfi a vonal másik végén. – Látod, nem mondtam hülyeséget! És, mára mi a terved?

– Leugrom reggelizni valahová, aztán... nem is tudom. Talán meglátogatom Ava nővéremet. Tudod, a férje... nem hagy hidegen, de a házi nyúl elmélet szerint nem akartam rámozdulni.

– Ügyes! – szólt a férfi. – Nem vesztegeted az időt. Viszont egy jó tanácsot hadd adjak! Ha most becserkészed a nővéred férjét, talán az eddigi három partnerből összehozhatnál valami extrémet. Akár egy hármast, vagy egy kis orgiát is. De ez csak egy ötlet volt. Rád bízom. Látom, hogy nem ijedtél be, és ez tetszik.

A gyorséttermi reggeli után Cassandra egyenesen a nővére házához hajtott. A nővére és a férje az egyik kertvárosi részben éltek, távol a belváros nyüzsgésétől. Egy olyan utcában, ahol egymást érik az egyforma, fehérre festett kerítések, a gondosan nyesett sövények, az ápolt pázsitok és ahová reggelenként biciklis újságkihordó fiúk dobálják az újságot, jól célozva, egyenesen a bejárati ajtó elé. Az utca éppen olyan volt, mintha egy reklámfilm díszlete lenne.

Cassandra nem tudta volna elképzelni az életét egy ilyen helyen. Egyszer szeretett volna megvenni egy viktoriánus házat, de nem volt elég pénze és mire befutott író lett, a ház már gazdára talált. Így aztán maradt a lakásában, az első emeleten.

Mikor megállt a ház előtt, gyorsan levette a bugyiját és az ülés alá dobta. Tudta, hogy a nővére nincs itthon. Ava középiskolai tanár volt és általában ilyenkor még az iskolában szokott lenni. Azt is tudta, hogy Gregory otthonról dolgozik és ő egészen biztosan itthon van.

Alig vette le kezét a csengőről, máris nyílt az ajtó. Gregory nyitott ajtót.