Bosszú forrón tálalva

A langyos eső zuhogott, a fülledt éjszakban látni sem lehetett, de mindez a hasznomra volt. Ölni jöttem.
Nickyvel három évet nyomtunk le együtt a Citadella szolgálatában. Fiatalok és sebezhetetlenek voltunk, mindketten rövid, ám annál sűrűbb katonai múlt után léptünk át a magánszférába. Én a tengerészgyalogosoknál voltam Különleges anno, ő meg ejtőernyős, mesterlövész és még ki tudja. A legjobb páros voltunk: politikusokat, milliomosokat, tojásfejű tudósokat védtünk vagy öltünk, a szerződéstől függően. Aztán megszegtük a Citadella egyik alapszabályát, és egy adrenalintól bűzlő éjszakán, lángoló fegyverraktárak fényénél, bolíviai zsoldosok közt visszacsókoltam Nickyt.
A kapcsolatunk viharos volt és a legszigorúbban titkos. Őrült szex és őrült veszekedések váltakoztak, míg pár hónap titkolózás után újabb, még nagyobb hibát követtünk el. A ránk bízott informatikus patkány megérdemelte a halált, de a mi feladatunk nem az ítélkezés volt, hanem a megvédése és leszállítása. Elbasztuk. Illetve Nicky elbaszta, én meg hagytam neki. A viszonyunk a fickó életébe, és ami még rosszabb, a Citadella makulátlan hírnevébe került. Próbáltam józanul hatni a lányra, hogy nincs jövőnk, de olyan volt, mint az őrült. Nem tudtam kihez fordulni: ha kiderül a viszonyunk, villámgyorsan rúgnak ki a Citadellából. Páros lábbal. Golyóval a fejemben.
Az észérvek hatástalanok voltak, a lány valóban szenvedélyesen szeretett, a maga őrült, ezer fokon izzó módján. A szakítási javaslatomra közölte, hogy ha megpróbálom elhagyni, elvágja a torkom, fültől fülig. Aztán nekem esett és átszeretkeztük az éjszakát; nem voltam fából, na.
Nagyon aljas módon sikerült tőle megszabadulnom végül. Az udinei küldetést követően egész egyszerűen otthagytam a felrobbantott páncélszekrény és a hat ájult őr közt. Még láttam, ahogy a Carabinieri bevetési egysége leteperi és megbilincseli. Nyilván képzelődtem, de szinte éreztem a gyűlölettől izzó tekintetét a hátamban, amikor padlógázzal kilőttem Velence felé. Okos nő volt, összerakott mindent; nem voltam büszke az árulásra, de nem hagyott más választást.
Újult erővel, a régi önmagamra emlékeztetve vetettem magam a sűrűjébe, százegy százalékon a Citadella szolgálatában.