Segítség, elraboltak!

Neszeket hallottam. Mintha valakik a zárral babrálnak. Gyorsan felkaptam a selyemköntösöm. Leszaladtam az emeletről, felkapcsoltam a lámpát. A hang abbamaradt, de minden bátorságomat összeszedve kinyitottam a bejárati ajtót és körülkémleltem az éjszakai sötétségben. Visszazártam az ajtót, mikor valaki a szájamra tapasztotta a kezét és hátulról magához ölelt. Önkéntelenül is halk sikkantás bugyogott fel a torkomból. Szám, ami soha nem állt be, most elnémult. Szememmel pásztázni keztem a körülöttem lévő dolgokat.
– Kislány, most nyisd ki az ajtót. – motyogta a hajamba a férfi, aki tartott. Hangja halk és bársonyos volt, de annál több tekintély volt benne. Kicsit elméláztam, de a figyelmeztető morgásra előkaptam a kulcsom. Remegő kezekkel beillesztettem a zárba. Nem illett bele. A férfi kesernyésen felnevetett.
– Ne játszd nekem a hülyét kislány, különben felpofozlak! – fenyegetésből akrata mondani, de nekem csillogott a szemem. Gyorsan megnéztem, hol van a katicás kulcs és kinyitottam vele az ajtót. A férfi egy maszkot tett az arcomra ahogy kiléptem a teraszra. Kezemet hátul összekötötte, közben erősen szorította a vállam. Nem mintha védekeztem volna, de gondoltam rá. Letaszigált a lépcsőről de gyengéd volt közben. Jól ismertem az utat, már négy éve itt lakom. Csak a törpében estem el majdnem, mert rossz helyre tettem minap. Hallottam valami kattanást, aztán bemásztam az autóba. Valaki felémhajolt, megtapogatta a melleim.
– Vegye le rólam a mocskos kezét, buzi! – kiáltottam egyre kétségbeesetten. Az első férfi rátette a vállamra a kezét, majd szorosan magához húzott.
– Enyém. – ennyit mondott, de a többiek máris visszafogottabbak lettek. Kivéve egyet, aki odahajolt hozzám a büdös pofájával. A lehelletéből gondolva vigyorra húzta a száját.
– Csinibaba. Még ha az arcát is láthatnák. – itt susogva megállt. Óvatosan a hajamhoz érintette a kezét. – Szép kis ribancot fogtál ki, Josh. Ez meg az előző kettő is szép alak.
Hárman vagyunk áldozatok? Hirtelen elöntött a félelem. Josh levette rólem a maszkot, szemembe vakított a napfény. Ösztönösen hátrasimítottam a vállammal a hajam és a szemem összehúztam.
– Boldogulj, babám. – lehelte a fülembe, majd egy apró puszit adott a számra.