Anna és a swinger lét 1. rész - Ahogy kezdődött

Az első év, miután megérkeztünk Angliába szinte eseménytelenül telt. Próbáltuk minél hamarabb megszokni a kinti életet, új ismerősökkel ismerkedtünk meg, persze ezek többsége csak afféle felületes munkabarátság volt, és persze rengeteget dolgoztunk. Aztán az első év elrepült, majd a második már kicsit könnyebb volt, és végül a harmadik évre éreztük úgy, hogy egészen jól beilleszkedtünk.
A szexuális életünk is ennek megfelelően változott. Az első évben örültünk, ha néha találkoztunk, és inkább az alvásra, pihenésre gondoltunk, mint bármilyen szexre. Aztán ahogy enyhült a nyomás és egyre jobban éltünk, ez is változott. A harmadik év végére viszont azt vettük észre, hogy valahogy mintha meguntuk volna egymást. Nem a szeretet tűnt el... csak a szex valahogy kicsit ellaposodott.
Sok mindent kipróbáltunk, vettünk eszközöket, Anna például nagyon szerette azt a közepes méretű fekete vibrátort, amit születésnapjára kapott tőlem. Amikor aznap éjjel, a születésnapi partija után, odaadtam neki a kis diszkrét fekete dobozt, és kinyitotta teljesen elvörösödött. Aztán meg nem akarta abbahagyni a játékot vele, szinte alig fértem oda hozzá, hogy én is kivegyem a részem az aznap esti szexből. De pár hónap után ez is vesztett a varázsából, már nem volt annyira Anna sem feldobva tőle. Szerette használni, de már főleg csak egyedül, ha én nem voltam otthon.
Ekkor tájt fedeztem fel azt a swinger párkereső oldalt. Először csak kíváncsiságból megnéztem, hogy vajon a mi kis városunkból is van e fenn valaki, és teljes meglepetésemre nem is egy hirdetőt találtam. Volt pár, szóló pasi. Meglepődte, a városka, inkább nagyobb falu, ahol laktunk tényleg nem volt túl népes, nem számítottam rá, hogy innen is találok ott valakit.
Aztán hónapokra elfelejtettem az egészet, amíg egy napon, vacsora közben Annával beszélgetve szóba nem került a megcsalás kérdése. Jobban mondva nem is egészen az. Egy nő ismerősről beszélgettünk éppen, aki éppen szintén válságban volt a férjével, igaz náluk ez kicsit komolyabb volt, mint nálunk. Anna szerint aznap épp arról panaszkodott neki a nő, hogy mennyire jóképű az az új kollégájuk, aki pár hete kezdett náluk, bezzeg, ha nem lenne házas, akkor mennyi esélye lenne nála. Valami olyasmit válaszoltam, hogy de hát házas, de nem is gondoltam bele igazán, mire Anna megszólalt, de csak úgy félvállról, mert ő is éppen belemerült a facebook lapozgatásába a telefonján: