A fülke

Hülyén éreztem magam, amiért nem öltöztem be a Halloweeni bulira. Ami azért fura, mert pont azért nem vettem jelmezt, hogy ne nézzek ki idiótán. Csak azért mentem el oda, hogy felszedhessek valakit. Azt reméltem, erre nagyobb esélyem lesz, ha nem veszek fel semmilyen nevetséges jelmezt. De mikor megérkeztem, láttam, hogy én voltam az egyetlen, aki nem öltözött be; a ház tele volt mindenfélével a vámpírtól az óriás síkosítós tubusig.

Egész jó kis bulinak tűnt, és hálásan meg is köszöntem az osztálytársamnak, aki meghívott. A hely nyüzsgött a csajoktól, pont, ahogy ígérte, és mindegyikük szexi jelmezben virított. Voltak ott dögös szurkolólányok, csini rendőrnők, de még szexi zombik is. Most láttam először testre festett űrhajósruhás, de egyébként teljesen meztelen lányt. Az egész hely úgy nézett ki, mint egy főiskolai fiúkolesz, de persze nem volt az. Ez nekem kimaradt annak idején, ahová én jártam, ott nem voltak ilyen helyek. Ez most viszont tele volt jól kinéző emberekkel, akik remekül érezték magukat, és izgatottan várták, mi jön majd később. Nagyon reméltem, hogy nem tűntem ünneprontónak így, jelmez nélkül.

Ittam egy kis sört, és körülnéztem. Nemcsak sok a jó csaj volt; egyenesen hemzsegett tőlük a hely. Még a nem túl vonzó lányokon is szexi jelmez feszített. Voltam már sok házibuliban, általában a pasik próbáltak vadászgatni, és kevés jó nőből lehetett válogatni. Itt viszont legalább háromszor annyian voltak, mint a pasik.

Megfordultam, hogy megkérdezzem az osztálytársamat, hogy miért ilyen spéci ez a buli, de már hűlt helyét találtam, réges-régen felszívódhatott a tömegben. A kíváncsiságom erősebbnek bizonyult, mint az aggodalmam, úgyhogy bentebb mentem. Bár a campusról ismertem pár arcot, nem találtam igazi beszélgetőtársat, amíg bele nem botlottam Paulába, akivel ugyanabba a kalkulus csoportba jártunk. Úgy igazán sosem mélyedtünk el semmiben, mert csendes típus volt, ráadásul a terem két külön részében ültünk, de egy-két sör után megoldódott a nyelve, mintha csak régi ismerősök lettünk volna.

Huszonegy éves volt, és a legaranyosabb csaj, akivel életemben találkoztam. Hétvégenként gyerekekre vigyázott, segített idegeneknek tanulni a könyvtárban, és könnyedén zavarba jött.