Magasabb szintre léptünk 1. rész

– Te tisztára hülye vagy! – közölte párom, de éreztem, hogy előző mondandóm nagyon beindította. Hüvelye szorosabban fonódott hímvesszőm köré, feneke görcsösen megszorította benne járkáló mutatóujjamat és kicsit meg is mozdult, mélyebbre engedte magába dorongomat. Az előbb közöltem vele, hogy képzelje az ujjam helyére Józsi dorongját, amint lassan beléhatol és kitölti a végbelét.
Olvastunk valami Tantra szexről, hogy lassabban, meg csak egymására figyeljünk, meg ilyesmi. Valójában egész jó volt. Párom lovagló ülésbe helyezkedett rám, így láttam a teljes felsőtestét, csodálatos melleit (melyeket a mai napig nem tudok megunni! ), valamint lenézve láttam, hogy pinájában hogy nyelődik el férfiasságom és igyekeztünk csak néha mozdulni. Közben beszélgettünk. Ekkor hangzott el a fenti párbeszéd.
Már 8 éve együtt vagyunk, de nem tudom megunni Mónit. Szédült alakja van, csodálatos mellekkel, melyek nem nagyok, de formásak, olyan mellbimbóval, amit nagyon imádok. Nagy, vagy 3 cm és izgatásra nagyon be tud keményedni. Nem túl nagy, de kerek udvarral. Melltartóban is kitüremkedik, mikor kicsit hideg van, vagy valaki, vagy valami felizgatja. Ehhez egy szellemes, mindig vidám, cserfes nőt kell elképzelni. Amit lehetett kettesben, mindent kipróbáltunk a szexben. Most éppen a Tantrikus szex van soron, de az én fejemben már megfogalmazódott, hogy szeretném látni Mónit, ahogy ketten kényeztetjük, és teljesen kikészítjük. Erre régi barátom, Józsi tűnt a legalkalmasabb partnernek, de nem tudtam, melyikük, hogyan fog rá reagálni. Először Móninál próbálkoztam be, most.
– Képzeld el, hogy nagyobb és vastagabb dorongja van ez enyémnél! – mondtam neki.
– Mondtam, hogy hülye vagy, és különben is, honnan tudod? Buzi vagy? – Ártatlan arccal nézett a szemembe.
– Miért, ti nők nem szoktatok néha együtt fürödni? Nem látjátok egymást meztelenül?
– Dehogy nem. – Azért megint mozogni kezdett lassan rajtam.
Éreztem, hogy valami azért megfogta ebben. Finoman mozgattam ujjamat a segglyukába, mely egészen jól befogadta ujjamat. Néha kicsit meggörbítettem utolsó ujjpercemet, és úgy mozgattam.
Láttam a szemén, hogy kezd elhomályosodni. Már nem a szemembe nézett, hanem réveteg tekintete inkább a távolba meredt.