Chat-en szerzett történetek 12. rész

A nagyszüleim neveltek egészen 14 éves koromig. Persze mindig kérdezősködtem, hogy nekem miért nincs rendes apukám meg anyukám de csak 10 évesen tudtam meg az igazat. Nagyapám egyszer megunta, hogy folyamatosan titkolóznak előttem, leült velem és elmagyarázta, hogy mi az igazság: Anyám 16 éves volt amikor lefeküdt egy pasival és mivel nem védekeztek terhes maradt velem. Kb. egy éves koromig nevelt, aztán egy másik pasival lelépett külföldre, engem meg a nagyiékra hagyott.
Nem panaszkodom, mert egész jó gyerekkorom volt, a nagyszüleim a lehetőségekhez képest igyekeztek mindent biztosítani nekem. Neveltek, taníttattak és minden tárgyból jól álltam, informatikából meg országos versenyeket is nyertem.
Anyám 14 éves koromban egyszer csak megjelent és onnantól kb. félévente (karácsonykor meg a szülinapomon) mindig eljött pár napra, drága külföldi ajándékokkal, de az elvesztegetett éveket nem tudta pótolni semmivel sem. Azon a pár napon amíg itthon volt elvoltunk, de nem igazán volt közös témánk és kettesben nem is nagyon tudtunk mit kezdeni egymással. A nagyiék próbáltak közelebb hozni minket, mert úgy gondolták ha ők meghalnak legyen valaki akire számíthatok és anyám is tepert ezerrel, de én nem nagyon nyitottam felé.
18 évesen leérettségiztem (számtech – ből emelt szinten) és elhelyezkedtem egy jónevű fővárosi informatikai cégnél, mellette meg elkezdtem az egyetemet. A nagyiéktól felköltöztem Pestre albérletbe, de mivel egész jó számítástechnikai guru voltam és később pénzes maszek melóim is lettek egy év múlva sikerült vennem egy kis lakást.
Tanultam, dolgoztam csajoztam, buliztam... éltem az egyetemista fiatalok szokásos életét.
20 éves voltam amikor anyám a januári vizsgaidőszak közepén megjelent. A nagyiéktól megkapta a címemet és egyik este felcsöngetett. Nem tudtam mit akar mert Karácsonykor már találkoztunk, a szülinapi látogatása meg jópár hónappal később volt esedékes. Nem igazán örültem neki, hogy csak így hívatlanul beállít, de azért persze beengedtem.
– Lesegítenéd a kabátomat? – húzott be egy kisebb meg egy nagyobb gurulós bőröndöt az előszobába.
– Persze. Most jöttél meg vagy csak a nagyiéknál voltál és már mész vissza Svájcba?
– Jöttem. A nagyiéknál még nem voltam csak telefonon beszéltünk. Végleg hazaköltözöm. Elég volt a külföldi melóból.
– Vacsoráztál már?
– Még nem. De nem is vagyok éhes, viszont egy teát elfogadnék. Baromi hideg van odakint.