Kívántam az oszifőmet

Azt hiszem szerencsésnek monhatom magam, mert egy olyan álmom teljesült, amit sokan szeretnének, de ritkán jön össze.
Én most 33 éves vagyok, és amit elmesélek, az éppen tíz éve történt.
Persze a kezdetak régebbre nyúlnak vissza. Mikor ötödikes lettem, Ő lett az osztályfőnökünk, akkor végzett a fősulin. Mikor megláttam az évnyitón, rögtön beleszerettem. Szőke hosszú haj gyönyörű formás nagy mellek, karcsú derék, csodaszép lábak.
Mit mondjak, imádtam! Történelmet, és oroszt tanított, és én igyekeztem, hogy a legjobb legyek. Imádtam az óráit, gyönyörködtem benne. A legrosszabb élményem az volt, mikor az esküvőjén sorfalat kellett állnom, és utáltam azt a bamba pasit, a férjét. Minden alkalomra vittem virágot, vagy ajándékot, mert tudtam, hogy meg fog puszilni. Ez mindig ünnep volt számomra!
Szóval így telt el a négy év, aztán elvégeztem a gimit, és egyetemre mentem tanári szakra. Mikor iskolát kellett választanom, ahol gyakorlatozhatok, rögtön a régi sulim jutott eszembe.
Alig vártam, hogy találkozzam vele! Amúgy Nellinek hívják. Sok év telt el, mióta nem láttuk egymást, de ő csak gyönyörűbb lett.
Elmesélte, hogy elvált azóta, és egyedül él. Nem nagyon mertem kezdeményezni, végülis a tanárom volt, de minden időt vele töltöttem a suliban, amit lehetett. Imádta a testhez simuló pólókat, szinte látni lehetett a melltartó csipkemintázatát. Nehéz volt vele úgy beszélgetni, hogy ne a melleit nézzem.
Nagyon sokat beszélgettünk, és egyik nap megkérdezte, hogy nem segítenék-e neki, mert szeretné átrendezni a lakását. Persze rörtön beleegyeztem. Alig vártam, hogy eljöjjön ez a nap! A suli után haza vittem kocsival.