Vickie a könyvtárban 2. rész - Egy férfi a könyvelésről

Vickie nem sokat rágódott szégyentelen kalandján. Délutánra több lett az ügyfél, úgyhogy túlságosan elfoglalt volt ahhoz, ezen töprengjen. Ha fel is merült benne a kis kicsapongás, csak az izgalomra jutott az eszébe, meg hogy mennyire merész is volt. Mi lett volna, ha valaki rájuk bukkan a polcok között? Mi van, ha a főnöke veszi észre?
Szerencsére ez egy nagy könyvtár volt, több szinttel és részlegekkel. Az a terület, ahová a héten rendelték, az egyik legcsendesebb volt. Éppen ezért volt ideje olvasni a pornókönyvet.
Aznap este haza is vitte, és meglepetésére muszáj volt maszturbálnia lefekvés előtt. Nagyon furcsa volt. Talán ki kéne vizsgáltassa magát...
Elvetette a gondolatot. Jól érezte magát. Talán egy picit szédült, egy kicsit sajogtak az ízületei a furcsa pózban végrehajtott keféléstől, de makkegészségesnek érezte magát. Ami azt illeti, másnap csodásan ébredt. Az ébresztőóra hangjára gyakorlatilag kipattant az ágyból, és hangosan énekelt a zuhany alatt.
Jégkék melltartót és bugyit választott, hozzá szürke szoknyát és blúzt. Öltözés közben gyönyörködve nézte aranybarna testét a tükörben. A lába finom volt és hosszú, a melle telt és gömbölyű. A legtöbb lány ölni tudna egy ilyen testért. És ráadásul szépen le is volt barnulva.
A nap aztán mégis zavarosan indult. Próbálta lefoglalni magát, ellenőrizze majd újra átnézte a könyvek listáját, amire valójában semmi szükség sem volt. Többször is dúdolászáson kapta magát.
Két óra előtt, amikor a délután szokatlanul eseménytelenül telt, előkapta a táskájából a pornóregényt és olvasni kezdte. Nem nagyon közeledett a végéhez, mert folyton visszalapozott és újraolvasta a szexi részeket. Mintha nem is akarta volna befejezni. Fél óra múlva már annyira beindult, hogy fel kellett állnia asztalától és el kellett induljon.
Talán, ha ismét kielégülne...
A folyosón összefutott Donalddal, az egyik munkatársával. A férfi gyorsan lépdelt, fejét leszegve, szokása szerint, és észre sem vette volna a lányt, ha Vickie el nem állja az útját. Donald volt a könyvtár könyvelési részének vezetője, egy átlagos, humortalan fiatalember, de Vickie valamilyen okból hirtelen igen vonzónak találta.
– Donald, beszélnem kell veled – jelentette be az ötletet, ami formálódni kezdett benne. – Menjünk egy csöndes helyre. Nagyon fontos.