Mr. Ego
– Helló Rob, gyere be. Már vártunk.
– Helló. Köszönöm
Klaus bevezette a régi barátot a házba.
– Szia Rob – üdvözölte Julie is, egy kedves öleléssel és két puszival – de rég láttalak.
– Szia Julie. Bizony nagyon rég volt az utolsó találkozás... Viszont te egyre szebb vagy, nem is értem Klaus, hogy bírt megtartani ennyi ideig – bókolt mosolyogva a férfi és átkarolta barátját.
– És te sem változtál semmit, még mindig egy nőcsábász vagy. Jól sejtem?
– Mondjuk inkább úgy, hogy nehezen tudok ellenállni a gyönyörű nőknek. – mondta mosolyogva.
– Aminek most meg is lett az eredménye. Sajnálom, hogy így alakult Maryvel. Bár te sosem voltál igazán monogám típus. Nem is értettem, hogy adhattad nősülésre a fejed.
– Most már tudjuk, hogy nem volt egy jó ötlet. De nem is bánom, hogy így alakult a helyzet.
– Pár perc és kész az ebéd. Addig üljetek le a nappaliban. Kipakolni ráérsz később is.
– Mi ez a nagy csend? Hol vannak azok az égetően rossz kölykök? – mutatott Rob egy fényképre a falon amin, két gyerek nyúz egy , aki szelíden tűri az apróságok sajátságos szeretetét.
– Kölykök? Azóta eltelt 6 év... Na nem mintha ez azt jelentené, hogy megjavultak, inkább csak megváltoztak. Lassan odáig jutunk, hogy külön időpontot kell kérnünk, ha látni akarjuk őket. Persze most sincs itt egyik sem, de nyugi a hasuk hazahozza őket mindig. – mosolygott Klaus. – Hamarosan találkozhatsz velük.
Az ebéd kellemes hangulatban telt és a kávéhoz visszamentek a nappaliba, mikor nyílt az ajtó és megérkezett a két gyerek.
– Csá. Van valami kaja? Éhen halunk... – dobta le a táskáját a fiú a nappali ajtajában és egyenesen a konyhába ment.
– Helló. – köszönt a lány is és követte az öccsét.
– Vendégünk van. Lehetnétek kicsit illedelmesebbek is. – morogta le őket az anyjuk. – Bocs Rob, de a fiatalság manapság ilyen.
– Semmi baj, tudom. Hagyd csak.
Közben a két gyerek unott arccal visszavánszorgott.
– Srácok, ő itt Robert. – kezdte a bemutatást apjuk – Találkoztatok már vele, de nem biztos, hogy emlékeztek rá mert elég rég volt. Pár hétig nálunk fog lakni, mert most költözött a városba és a házat, amit vett, fel kell újítani. A vendégszobában fog lakni, ha lehet ne zavarjátok.
– Helló. Köszönöm
Klaus bevezette a régi barátot a házba.
– Szia Rob – üdvözölte Julie is, egy kedves öleléssel és két puszival – de rég láttalak.
– Szia Julie. Bizony nagyon rég volt az utolsó találkozás... Viszont te egyre szebb vagy, nem is értem Klaus, hogy bírt megtartani ennyi ideig – bókolt mosolyogva a férfi és átkarolta barátját.
– És te sem változtál semmit, még mindig egy nőcsábász vagy. Jól sejtem?
– Mondjuk inkább úgy, hogy nehezen tudok ellenállni a gyönyörű nőknek. – mondta mosolyogva.
– Aminek most meg is lett az eredménye. Sajnálom, hogy így alakult Maryvel. Bár te sosem voltál igazán monogám típus. Nem is értettem, hogy adhattad nősülésre a fejed.
– Most már tudjuk, hogy nem volt egy jó ötlet. De nem is bánom, hogy így alakult a helyzet.
– Pár perc és kész az ebéd. Addig üljetek le a nappaliban. Kipakolni ráérsz később is.
– Mi ez a nagy csend? Hol vannak azok az égetően rossz kölykök? – mutatott Rob egy fényképre a falon amin, két gyerek nyúz egy , aki szelíden tűri az apróságok sajátságos szeretetét.
– Kölykök? Azóta eltelt 6 év... Na nem mintha ez azt jelentené, hogy megjavultak, inkább csak megváltoztak. Lassan odáig jutunk, hogy külön időpontot kell kérnünk, ha látni akarjuk őket. Persze most sincs itt egyik sem, de nyugi a hasuk hazahozza őket mindig. – mosolygott Klaus. – Hamarosan találkozhatsz velük.
Az ebéd kellemes hangulatban telt és a kávéhoz visszamentek a nappaliba, mikor nyílt az ajtó és megérkezett a két gyerek.
– Csá. Van valami kaja? Éhen halunk... – dobta le a táskáját a fiú a nappali ajtajában és egyenesen a konyhába ment.
– Helló. – köszönt a lány is és követte az öccsét.
– Vendégünk van. Lehetnétek kicsit illedelmesebbek is. – morogta le őket az anyjuk. – Bocs Rob, de a fiatalság manapság ilyen.
– Semmi baj, tudom. Hagyd csak.
Közben a két gyerek unott arccal visszavánszorgott.
– Srácok, ő itt Robert. – kezdte a bemutatást apjuk – Találkoztatok már vele, de nem biztos, hogy emlékeztek rá mert elég rég volt. Pár hétig nálunk fog lakni, mert most költözött a városba és a házat, amit vett, fel kell újítani. A vendégszobában fog lakni, ha lehet ne zavarjátok.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 32 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft
*/5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft
*/7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft
*/14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
l
laja.jl
2021. január 31. 12:13
#12
Ismerős/ismeretlen a stílus. Kell a folytatása ennek a remekül megírt történetnek.
1
A
Andreas6
2020. október 14. 07:20
#11
Ez igen!
1
d
deajk2008
2018. január 14. 08:59
#10
Hűha ez elég hosszúra sikeredett 9p...
1
a
A57L
2018. január 13. 06:26
#9
Nagyszerű írás.10P
1
c
cscsu50
2017. december 15. 22:26
#8
Jó, folytasd!
1
l
listike
2017. december 10. 07:54
#7
Jó volt.
1
v
veteran
2017. december 8. 15:21
#6
Csak 10 pont.
1
s
sunyilo
2017. december 7. 21:50
#5
Egyszerű, de nagyszerű...
1
t
tomi19
2017. december 7. 19:00
#4
Jó volt,10 pötty jöhet a folytatás...
1
v
vakon54
2017. december 7. 15:43
#3
Ismeretlen nemrossz írás.
1
s
sztbali
2017. december 7. 11:40
#2
Nem azaz igazán jó. 7 pont.
1
T
Törté-Net
2017. december 7. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1