Szabályosan 7-10. rész

7. rész – Penny
Felsikoltottam és a paplant magamra rántottam. Irvine professzor kiabálni kezdett, ismerős hangja végighangzott a szobán, ahogy dühösen nekirontott Elliot professzornak, hangos csattanás hangzott a szobán keresztül, mikor a gonosz, nyitott tenyerével pofon vágta őt, de Elliot professzor meg sem mozdult.
– Mi a faszt csinálsz? – A nő felemelte a kezét, hogy újra megpofozza, de ő elkapta a kezét.
– Semmi közöd hozzá. – mondta nyugodt, egyenletes hangon Elliot professzor. – Kifelé!
– ... Egy diákkal? – Kérdezte megtört hangon és ahogy rám nézett, könnyek gyűltek a sötét szemében.
A lepedőt a mellkasomhoz szorítva felültem, nem tudtam, hogy mit tegyek. Míg Elliot professzor forró, ijesztő fajta volt, addig Irvine professzor túlságosan is rémisztő. Ő volt a legszigorúbb a gimnáziumban és az egész jogi egyetemen, plusz ő volt a büntetőjogi professzorom. És most kapott rajta az ágyban az egyik tanárommal. Istenem.
– Kifelé, Sarah. – Elengedte a nő csuklóját és hátra lépett.
– Ő volt az oka annak, hogy nem jöttél el tegnap este? – A nő keskeny csípőjére tette a kezét, vörös körmei megdöbbentő ellentét volt a fehér szoknyán.
– Nem. Azért nem jöttem, mert vége. Tudod mit. Már hónapok óta véget ért. Hogy jutottál be ide? – túrt bele idegesen a hajába Elliot professzor.
A nő elmosolyodott. – Megvannak a módszereim. – A mosolya teljes vigyorba fordult. – És most, hogy tanúja voltam ennek a kis incidensnek, tanári kötelességből ezzel sokkal többet kell foglalkoznom.
– Miről beszélsz? Bargain? – Szorította ökölbe a kezét az oldalán Elliot Professzor.
– Szeretnék tőled dolgokat. – mosolygott rá győzedelmeskedő hangon. – Tudod mit.
Elliot felsóhajtott és megrázta a fejét.
– Mit akarsz, Sarah?
– Nagyon könnyű. – Hajolt előre és tette a mellkasára a kezét. – Téged.
– Ne érjen hozzá! – Ez az én hangom volt?
Hozzám fordult, és rám mutatott: – Téged nem kérdeztelek, te kis ribanc!
– Ne merészeld így hívni. – Lökte el Elliot Professzor a kezét.
– Annak hívom ami. – Az ajtó felé indult, majd megállt.
A feszültség súlya a szobában a mellkasomra nehezedett. A takaró alatt az ujjammal a lábszáramon dobogtam. Kisujj, gyűrűsujj, középsőujj és mutatóujj. Tap, tap, tap, tap. Minden rendben lenne, ha be tudnék illeszteni egy négyest.
Irvine professzor méregtől csöpögő hangja szakította meg a dobolásom.