A tanárnő és a mariska 2. rész

Nem tudom, hogyan jutottam el hazáig. Csak arra emlékszem, hogy lehajigáltam a gönceimet és beálltam a tus alá, majd lefeküdtem. Hiába öntötte el az ólmos tagjaimat, nem tudtam rendesen aludni. Az ébrenlét és az álom határán újra és újra megrohantak az emlékképek, és amikor reggel nagy nehezen felkeltem, foltos volt a lepedőm, mint egy kissrácnak. Belenéztem a tükörbe azt várva, hogy egy kialvatlan, elgyötört Andreával találkozok. Ehelyett azt az arcot láttam viszont, amely pár hónapja forró csókokat lehelt Laura arcára. Ugyanaz a szív alakú édes pofi, vastag ajkakkal, picit nagy orral és sátáni (egyik volt kollegám szerint) fekete szemekkel, mely megrontotta szegény kis diákját. – Ez nem a hatása – nyugtatgattam magam – csak egy jó dugásra volt szükséged. Ha már a fizimiskám rendben volt végignéztem magamon. Sajna a testemen meglátszott az elmúlt időszak intenzív csoki fagyi kúrája. Melleim két szép éret körteként himbálództak, de lejjebb már látszódott a pocim – nem volt nagy, de létezett és mintha a combjaim is megvastagodtak volna. Sportolnom kell, döntöttem el, mire a puncim közbeszólt és kijelentette, hogy a legjobb testedzés a szex.
A suliba tüntetőleg kerültem a testvéreket, de ők sem szóltak hozzám. Pár napig olyan forródrót nélküli hidegháború félében voltunk. Talán kibírtam volna, nem tudom, de közbejött valami, pontosabban valaki. Már nem voltak óráim, de a hülye szabály miatt az iskolában kellett maradnom. Hogy kiszelőztessen a fejem – már nagyon elegem volt kollegáim földhözragadt dumáiból – sétáltam egyet hátsó udvaron. A régi WC környékén járhattam, amikor becsapódott egy ablak. Mivel szorgalmas diákjaink ide szoktak járni cigizni, meg néha egyéb erkölcstelen dolgokat művelni pár hónapja lelakatoltuk az ajtókat. Körbementem és észrevettem, hogy a kerítés és a budi fala közötti keskeny résben letaposták a gazt. Innen már csak egy lépés volt, hogy holmesi agyamat munkába állítva rájöjjek, hogy az épületbe nem csak az ajtón lehet bejutni. Mivel nem akartam kockáztatni ruhám épségét, visszamentem az irodába és lakat kulcsával felszerelkezve bejutottam a budiba. A cigi füsttel keveredett cseppet sem rózsaillatú levegő sem szegte kedvemet, mert a legutolsó fülkéből félreérthetetlen zajok, nyögések szűrődtek ki.