A tévénézés gyönyöre

Alig pirkadt még, ezért inkább a buszpályaudvaron vártam meg, amíg kivilágosodik, szundítottam is egyet a hátizsákomra támaszkodva, a nem igazán kényelmes székek egyikén. Nyolc óra fele összeszedtem a holmimat, és betettem egy csomagmegőrzőbe, remélve, hogy csak nekem van hozzá kulcsom a pénzem ellenében, majd nekivágtam a városnak. Elég hamar világossá vált számomra, hogy túl sok látnivalóban nem lesz részem, így kiballagtam a kikötőbe. Vettem egy hamburgert, majd kiültem a mólóra és néztem a forgalmat. Igazán nagy hajók nem jártak a folyón, viszont számos remek kisebb hajót figyeltem meg. Irigykedve néztem a hamburgerem mellől a fedélzeten kiöltözve ebédelőket, ráadásul több helyen inas szolgált fel.
Mialatt bámészkodtam, mellém telepedett a lépcsőre egy tizennyolc év körüli fiú, szintén hamburgert evett, nyilván ő is a közeli McDonald's – nál vetet. Unatkozhatott, mert megszólított. Eleinte a hajókról beszélgettünk, kiirigykedtük magunkat a milliomosok hajóit szemrevételezve, majd kérdeztem, mit csinál, hogy él. Kiderült, hogy még középiskolás, és a szüleivel lakik egy kertes házban, nem messze a kikötőtől. Van egy barátnője, Szandra, ő is 17 éves, egy iskolába járnak. Azután én is mondtam magamról pár szót, és amikor megtudta, hogy általában a buszon alszom, meg hogy alig van pénzem, nagyon kedvesen meghívott, aludjak a szülei házában, elférek a szobájában egy éjszakára. Rövid habozás után igent mondtam, hiszen a buszpályaudvaron alvásnál pedig a meghívás mégis csak kellemesebbnek ígérkezett. Elsétáltunk hozzájuk, 6 óra lett, mire odaértünk. A szülei kedvesen fogadtak, adtak vacsorát, közben persze el kellett mondanom útitervemet. Az este hátralevő részét a családdal a TV előtt töltöttem, ők nyilván minden este ezt csinálják. Én biztos meghibbannék ettől, de hát ez az ő dolguk. 10 óra után lefeküdtünk, nekem újdonsült barátom, Béla szobájában ágyaztak meg, a kanapén.
A sötétben elalvás előtt még beszélgettünk az utamról, és valahogy megemlítettem, hogy miféle történeteket gyűjtök az éjszakai busz útjaim során. Béla egészen felvillanyozódott, a koncertes történetet töviről hegyire el is kellett mesélnem neki, minden részlet érdekelte. Rövidesen kiderült, hogy miért.