Szabályosan 3-4. rész
Ismeretlen
Megjelenés: 2017. augusztus 11.
Hossz: 13 591 karakter
Elolvasva: 1 196 alkalommal
Fordítás
Eredeti író: Celia Aaron
Eredeti író: Celia Aaron
3. rész – Penny
Nem tudtam abbahagyni a remegést. Elliot professzor beindította a hőt a lábam között és a testemen. Még most is remegtem, ami miatt összeszorítottam a fogamat. Ha túl sokáig csukva tartom a szemem Tucker-t látom és érzem a kezeit magamon. A gyomrom görcsbe rándult az emlékektől és azt kívántam, hogy le tudjam magamról mosni a kezei nyomát úgy, mintha sosem történt volna meg.
– Sokk hatása alatt állsz. – Elliot professzor kinyúlt, hogy megérintse a lábamat, de elhúzódtam.
– Sajnálom. – Ráztam meg a fejem. Olyan sokáig vágytam az érintésére és most elhúzódom tőle?
Összeszorította az állkapcsát.
– Ne, ez érthető. – Visszahúzta a kezét és néhány mérföldnyire vezetett az egyetemtől. Régebbi házak sorakoztak, szépen gondozott tölgyfák álltak őrt az utcán. Egy fehér, kétemeletes házhoz vezetett. Sötétzöld redőnyök takarták az ablakokat és egy piros ajtó üdvözölte az utcát. A ház oldalához vezetett egy nyitott garázsba, ahol két motor volt az oldalán, a fényszórók megvilágították.
Nem tudtam mire számítsak. Csak annyit tudtam róla, hogy szigorú, zord professzor, aki vasököllel irányította az osztályt, és hogy izgatja a fantáziámat. Rápillantottam és szigorú arca semmit sem árult el. Az egész utat csendben tettük meg, bár éreztem, hogy valami kavarog benne.
Leállította a motort és kiszállt. Megpróbáltam kitalálni, hogy kell kinyitni az ajtót, de azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy a fogantyú nem működött belül. Odajött hozzám és kinyitotta az ajtót.
– Köszönöm. – Megfogtam a kezét, tenyere meleg volt, mikor lábra segített.
– Erre. – A garázsból az ajtóhoz vezetett, egy rövid folyosón át, majd a konyhába. Mindenhol csillogó, rozsdamentes acélból készült készülékek, fehér és szürke márványpadlók, sötét szekrények.
– Ez gyönyörű – mondtam és megpróbáltam nem ügyefogyottnak tűnni.
Letette a hátizsákomat az asztalra, megfogta a kezemet és maga mögött húzott. Átmentünk egy folyosón és elindultunk fel egy lépcsőn.
Hova megyünk?
– Professzor Elliot?
Megdermedt, majd oda fordult hozzám.
– Itt a házamban hívhatsz Ryan-nak.
Izgalom nyílalt belém, ahogy lenézett rám, olyan intenzitással, hogy szinte égett.
Nem tudtam abbahagyni a remegést. Elliot professzor beindította a hőt a lábam között és a testemen. Még most is remegtem, ami miatt összeszorítottam a fogamat. Ha túl sokáig csukva tartom a szemem Tucker-t látom és érzem a kezeit magamon. A gyomrom görcsbe rándult az emlékektől és azt kívántam, hogy le tudjam magamról mosni a kezei nyomát úgy, mintha sosem történt volna meg.
– Sokk hatása alatt állsz. – Elliot professzor kinyúlt, hogy megérintse a lábamat, de elhúzódtam.
– Sajnálom. – Ráztam meg a fejem. Olyan sokáig vágytam az érintésére és most elhúzódom tőle?
Összeszorította az állkapcsát.
– Ne, ez érthető. – Visszahúzta a kezét és néhány mérföldnyire vezetett az egyetemtől. Régebbi házak sorakoztak, szépen gondozott tölgyfák álltak őrt az utcán. Egy fehér, kétemeletes házhoz vezetett. Sötétzöld redőnyök takarták az ablakokat és egy piros ajtó üdvözölte az utcát. A ház oldalához vezetett egy nyitott garázsba, ahol két motor volt az oldalán, a fényszórók megvilágították.
Nem tudtam mire számítsak. Csak annyit tudtam róla, hogy szigorú, zord professzor, aki vasököllel irányította az osztályt, és hogy izgatja a fantáziámat. Rápillantottam és szigorú arca semmit sem árult el. Az egész utat csendben tettük meg, bár éreztem, hogy valami kavarog benne.
Leállította a motort és kiszállt. Megpróbáltam kitalálni, hogy kell kinyitni az ajtót, de azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy a fogantyú nem működött belül. Odajött hozzám és kinyitotta az ajtót.
– Köszönöm. – Megfogtam a kezét, tenyere meleg volt, mikor lábra segített.
– Erre. – A garázsból az ajtóhoz vezetett, egy rövid folyosón át, majd a konyhába. Mindenhol csillogó, rozsdamentes acélból készült készülékek, fehér és szürke márványpadlók, sötét szekrények.
– Ez gyönyörű – mondtam és megpróbáltam nem ügyefogyottnak tűnni.
Letette a hátizsákomat az asztalra, megfogta a kezemet és maga mögött húzott. Átmentünk egy folyosón és elindultunk fel egy lépcsőn.
Hova megyünk?
– Professzor Elliot?
Megdermedt, majd oda fordult hozzám.
– Itt a házamban hívhatsz Ryan-nak.
Izgalom nyílalt belém, ahogy lenézett rám, olyan intenzitással, hogy szinte égett.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 7 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft
*/5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft
*/7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft
*/14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
zsuzsika
2018. március 6. 16:50
#7
Nem nagy durranás
1
P
Pavlov
2017. november 5. 23:06
#6
Szexi kalandok...
1
a
A57L
2017. szeptember 5. 04:56
#5
Nekem ez nem jött be.
1
c
cscsu50
2017. augusztus 14. 00:40
#4
jól alakul
1
s
sunyilo
2017. augusztus 11. 16:30
#3
Jó lesz, folytasd bátran.
1
l
listike
2017. augusztus 11. 13:01
#2
Ez a rész is nagyon jó. Jöhet a folytatás.
1
T
Törté-Net
2017. augusztus 11. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1