Anna és Viktor

– Szia drágám, ha nem bánod, akkor ma később mennék haza, Viktoréknál lesz egy kis dolgozói parti.
– Kicsim, ha gondolod, persze, menj csak el, érezd jól magad. Én még dolgozok valamin, ha nem jössz addig, akkor éjfél körül lefekszem.
– Köszönöm! És drágám... szeretlek!
Azzal Anna letette a telefont, Péter már csak a süket telefont tartotta még pár másodpercig a füléhez. Kicsit görcsbe rándult a gyomra a gondolattól, hogy a felesége pont Viktorhoz ugrik fel bulizni, mert elég vad hírek keringtek a bulijairól. Viszont, Viktor valóban a munkatársa volt, félig – meddig a főnöke, igaz csak kis főnök, de ott lesz a többi kolléga is. Elhessegette a rossz érzéseket magától és visszafordult a gépéhez, ahol még egy sor megoldandó feladat várta a hétvégi bemutató előtt.
Éjfél után nem sokkal aztán úgy döntött, hogy elmegy és lefekszik, valószínűleg a buli jól sikerült, Anna csak később jön haza, de majd úgyis felébred rá. Hamar elaludt, fáradt volt, kicsit talán jobban is, mint szokott az ilyen átadás előtti végső időszakokban, de most tényleg sokat kellett túlóráznia.
A telefonjára ébredt, nem , csak a jelzőhang verte fel álmából. Biztosan megint bejött valami kéretlen levél. Ránézett az órára, fél három. Anna még nincs itthon, akkor holnap biztosan fáradt lesz. Hirtelen arra gondolt, hogy lehet, hogy Anna küldött SMS – t, lehet, hogy arra ébredt fel. Mindig is gondolt rá, hogy átállítja a jelzőhangokat, hogy tudja, ha sms jött, vagy csak egy mail, persze aztán mindig el is felejtette megtenni.
Felcsapta a mobiltok tetejét, és lefelé húzta az ujját a képernyőn, hogy hozzáférjen a listához. Igen, egy mail, biztosan egy spam... de várjunk csak, a feladó Viktor volt, kapott észbe. Kinyitotta a levelet.
„Szia Péter” kezdődött a levél... hm, nem is ismeri személyesen, ahhoz képest rögtön így kezd, gondolta miközben kicsit lejjebb görgette. „Nézd csak miről maradtál le! ” Majd képek következtek.

Anna pont befejezte a munkanapot amikor Viktor jött oda hozzá.
– Nincs kedved ma felugrani hozzám? Jön Rita, meg Saci is, Karcsi is ott lesz...
– Nem is tudom, tudod, hogy megígértem, hogy egyszer elmegyek a híres partidra, de nem szóltam a férjemnek róla... de várj, felhívom.
Zárták a boltot, a kis csoport ott ácsorgott Viktor mögött, amíg az lezárta a bejáratokat. Anna közben telefonált, majd odafordult a férfihoz...
– Beszéltem párommal, rendben van, megyek én is.