Idegesítő pasas

Utálom őt. Gyűlölöm, de tényleg. Amióta csak megláttam. Valami egyáltalán nem stimmelt vele. Olyan, olyan.. irritáló!
Bár anyut sem értem. Hisz ő azt mondta, hogy apu halála után, ő özvegyként szeretne meghalni. Erre? Hát persze, hogy egy nála 6 évvel fiatalabb(! ) fickó elcsavarja a fejét. Úgy sem gondolja komolyan! Az a pasi annyira ellenszenves! Mindig kihasználja a természet adta adottságait a nők terén.. Minden ujján lehet nő, fogadok még a lábán is! Argh! Hihetetlen..
Az még hagyján, hogy itt van velünk, de ő az a "nagy ember" típus, aki otthonról dolgozik. Amikor pedig anya dolgozni megy, ő pedig estig teszi, akkor én maradok itthon ezzel a szarházival. Ezzel kell elszúrni a nyaramat?! Nemár!
Persze ha panaszt teszek anyunál, akkor jön a szöveg "20 éves vagy, nyár van. Menj, bulizz a barátaiddal vagy akármi. Nem kell mindig itthon lenni. " Csak ő elfelejti, hogy a belvárostól (ahol ugye a barátaim vannak) kicsit távol költöztünk, mikor anya és Mr. Seggfej együtt vettek házat. Ezt a rohadékot egyébiránt Chrisnek hívják, és egyfolytában olyan f*szságokkal nyaggat, mint *csak hívj apunak*. Apunak? Téged? Azzal az undorító ravasz vigyorral az arcodon..
Egy nap pedig eljött az amit vártam. Legalább is azt hittem, hogy jobb lesz..
Kora este volt, öltözködtem, bambultam a tükörbe. A nap miatt kijöttek rajtam napközben a szeplők, de csak egy kicsit. A hajamat fésülgettem, hullámos, szőkésvörös.
Épp végeztem a csinosítgatással, vágtattam le a nappaliba. Az utolsó lépcsőfokon a telefonomból felszólalt a Rockabye, már tudtam, hogy anya hív.
– Halló? – szóltam bele vidáman, kicsit még álmoskásan.
– Kicsim, szia – válaszolt szipogva, remegő hanggal. – Figyelj, anyu most elmegy pár napra a nagyihoz, rendben? Ne aggódj értem.
És kinyomta. Már előre tudtam. Berontottam a hálószobába, lehúztam róla a takarót.
– Tudom, hogy ébren vagy, te... Mit műveltél?! – ordítottam rá.
– Ez az élet rendje – válaszolt ásítva.
– Kelj fel! Tudtam, hogy te nem vagy százas! Annyira tudtam! Miért tetted?! Nagyon szeret téged! Ennyire hülye vagy?! Chris felkelt az ágyról, teljesen fölém magasodott, de nem riadtam vissza.
– Csaltad igaz? Esetleg már más tetszik? Megint jönnek az idióta játszmáid?!
– És akkor mi van? Emberi lét, egyszer ez tetszik, egyszer az – fújtatott.
– Tudodmit? Akkor takarodj! Menj a kis spiclidhez aki tetszik, menj döngesd meg és légy boldog!