Titkos szeretőm

Mint általában, most is megbeszéltünk Tomival egy találkozót – mind a ketten tudtuk, hogy mivel ütjük majd el azt a felesleges három órát: szexelünk egy hatalmasat, majd hazamegyünk és játsszuk tovább a nekünk előírt szerepeket: ő a családapát, én pedig a szerető feleséget, természetesen külön-külön.
Tél volt és a munkahelyem ültem még délután öt órakor. Általában már délután négy óra fele hazaengednek minket, ám ez most változott.
Éppen a kolléganőmmel beszélgettem, amikor elkezdett rezegni a farzsebem és a telefonom kijelzőjén "Tomi" felirat szerepelt. Nagy bocsánatkérések közepette kisétáltam az üzlet elé és felvettem a telefont.
– Szia tündérem – a hangja mosolygott. Imádtam a hangját, olyan mély, férfias hangja volt... beindító.
– Szia. Áll még az este?
– Más is, ha nagyon szeretnéd tudni... – nevetett.
– Ebben az esetben fél óra múlva várlak a parkolóban, a szokott helyen.
– Elengednek időben?
– Igen. Ne késs – mondtam, majd letettem a telefont.
Bementem a vécébe és összeszedtem magam, megigazítottam a sminkem, szemügyre vettem a ruhámat és kiengedtem a hajamat. Imádta, ha ki van engedve a hajam. Legalább lehetett mibe kapaszkodni...
Kilépve a mosdóból kolléganőmmel találtam szembe magam.
– Nocsak-nocsak – nézett végig rajtam. – Csak nem évforduló van?
– Nem, szimplán egy esti vacsora a férjemmel. Néha meg kell adni a módját – kacsintottam, majd kiléptem az ajtón.
Gyors léptekkel mentem a parkoló irányába, a hideg csípte az arcomat. Minél hamarabb oda akartam érni – nem csak a hidegre való tekintettel, hanem végre látni és érezni akartam Tomit mindenhol. Leginkább egy forró csókra vágytam, amit csak Ő tudott úgy megadni nekem, ahogy én azt igényeltem is.
A parkolóba érve egyből kiszúrtam a fekete autót.
Mielőtt kinyitottam volna az anyósülés felőli oldalon az ajtót, levettem a kabátomat, hogy mégse elől, menet közben – mármint az út alatt, míg a szállodába érünk – kelljen leszenvednem magamról. Gyorsan túlestem rajta, a cuccaimat bedobtam a hátsó ülésre, én pedig befészkeltem magam előre, Tomi mellé. Az ülésfűtés egyszerűen fantasztikus találmány.
– Gyönyörű vagy – mosolygott rám. – Kapok egy puszit?
– Megérdemled? – kérdeztem felhúzott szemöldökkel, mintha nem vágynék rá már így is jobban, mint szomjas ember egy pohár vízre.
Keze a combomat kezdte simogatni, mire közelebb hajoltam és egy csókot leheltem az ajkára.