A hárem 1. rész - Marika fáradhatatlan

Marika kifogyhatatlan energiával rendelkezett. Minden együttlétünk felért egy kifacsarással. Amikor elhagytam a lakását, a zacskóm minden alkalommal garantáltan üres volt. Négy éves kapcsolatunk alatt soha nem engedett el háromszori magömlés előtt, de többször kierőszakolt négy vagy öt menetet is belőlem. Már amennyire kellett erőszakolnia. Olyan tüzes puncija volt, hogy a farkam nemhogy menekülni akart volna előle, inkább mászott volna vissza amint elköpte magát. Persze az idő valahogy mindíg szűkösnek bizonyult. Legalábbis ameddig titokban kellett találkoznunk.

Ahogy Kati kiszállt az édeshármasból, Zsuzsi láthatóan hiányolta a jelenlétét. Felötlött bennem, mi lenne, ha Marikát becsempészném a helyére. Csak hogyan adjam elő az ötletemet a lánynak? Nyilván azt nem fogom az orrára kötni, hogy mellette van (volt) egy másik is aki "lelépett" és megüresedett a helye. Azt már egyszer elkezdte mesélni, hogy volt azonos nemü élménye a Klárival és az Ircsivel is, és tetszett neki. Most csak azt kellene elfogadtatni Vele, hogy tegyük ezt hármasban. Csak hogyan vezessem fel a témát?

Mint mindent, ezt is az Élet oldotta meg. Igazgatónknak az új gazdasági mechanizmus keretében valaki javasolta, hogy szervezzen "csapatépítési hétvégét". Ez a "kommunista szombat"-tól annyiban különbözött, hogy az egész hétvégét hivatott volt elvenni a pihenésre vágyó munkatársaktól, nameg abban is, hogy a Mátrában levő SZOT üdülőben került megszervezésre.

Már egy éve tartott Marikával a viszonyunk, de a munkahelyen senkinek még csak halvány sejtése sem volt, mivel mindketten jól játszottuk a szerepünket. Hetente legalább kétszer meglátogattam otthonában a kis szukát de a lakásán kívül sehol nem találkoztunk és az irodában példásan viselkedtünk. Ennek köszönhetően azon a bizonyos csapatépítési hétvégén senki nem tartotta a szemét rajtunk és szabadon jöttünk-mentünk elkerülve a kutató pillantásokat. Engem minden női munkatárs "megközelíthetetlennek" fogadott el, ami alapvetően igaz is volt. Marika volt az egyetlen akivel kivételt tettem. Sem előtte sem utána nem volt munkahelyi flörtölésem.

Kis csapatokban érkeztünk Mátraházára (busszal, mert mint mondottam korábban, akkortájt nem volt minden segg alatt egy autó).