Életem legcsodásabb éjszakája

Tavasz volt. Nappal különösen meleg, szinte forró napsütés, este hűvösbe hajló langyos éjszakák borzolták a szerelmesek egymásba fonódó lelkeit.
A verandán ültem és vártam – rá. A percek órákká nőttek, mégsem voltam nyugtalan. Tudtam, hogy eljön, és azt is tudtam, hogy olyan lesz, amilyennek megismertem: kedves, humoros, érzelmes, olyan férfi, akinek van véleménye mindenről, és emellett ismeri az érzelmek és a női lélek szövevényes világát is. Kíváncsi voltam hogy néz ki élőben. Annyi mindent tudott már rólam, annyi édes, fájó, bűnös dolgot, büszkeséget, vágyat, örömöt, célt. Annyi titok tört már meg a monitor előtt. Éjszakák, melyek nappalokká lettek a hónapok óta csak egy képet láttam magam előtt és egy kedves hangot hallottam a telefonban, de most tavasz van... és végre láthatom. Csendesen, finoman érkezett. Egy könnyű csókot lehelt az arcomra, majd lehuppant a hintaágyra. Kissé tétován kereste a helyét a lakásban fürkésző tekintete végigsuhant az arcomon. Kérdőn nézett rám, mintha csak megerősítést várt volna, de ezt nem adtam meg neki, még nem. A borosüveg dugója mint hangtalanul csusszant ki az üvegből, és a gyertyafénnyel átszőtt vörösség csillogott vissza a szeméből. Lénye szavak nélkül is üdítően hatott rám. Éreztem a higgadt erőt, mely élénk érdeklődéssel font körbe. A megmosolyogtató elszólások és a véget nem érő történetek kavalkádja színekbe öltöztette a sápadt gyertyafényt. Ahogy lassan bekúszott a hideg a veranda deszkái közé, úgy kerültünk mi is egyre közelebb egymáshoz. Végül hozzá bújtam s ő átölelt. Tovább beszélgettünk, s jóleső érzés volt, hogy semmit sem siettet. Tudtam csak egy szavamba kerülne s hazamenne, hogy holnap ismét eljöjjön s itt üljünk a verandán, édes semmiségekről beszélgetve. De ahogy a bőre a bőrömhöz ért, tudtam, nem szabad elengednem...
Kékes-zöld szemeiben kíváncsi fény lobbant, ahogy a blues zene kissé lüktető, andalító ritmusa közénk fonódott. A csókja olyan magától értetődően simult szét az ajkamon, mintha mindig is oda tartozott volna. Soha nem éreztem férfi csókját még ennyire gyengédnek, és vágykorbácsolónak egyszerre. Akartam! Tudtam, hogy jó eséllyel először és utoljára látom, de akartam. Ha csak egy szép emlék lesz, akkor is szükségem volt rá. Éreztem, hogy úgy, ahogy ő szeret engem, soha senki nem szeretett és nem is fog ezután.