Carpe Diem

1. rész
– Hogy az a k. rva! B. ssza meg! Most hol vagy? Odamegyek!!!
– Éppen a „Charlie P´s” – ben ülök. Előre szólok, taxival gyere! Mocskosul be fogunk ma rúgni. Gondolni sem akarok erre az egészre.
– Tíz perc és ott vagyok... – tette le ezzel a telefont.
Ültem néztem a és elvesztettem az időérzékem. Még csak egy volt, de annyira ki voltam készülte, hogy már ezt is éreztem. A csalódottság, a düh és az önsajnálat váltakozva lett rajtam úrrá. Kívülről nézve úgy nézhettem ki, mint valami depressziós, aki érvágás előtt áll.
Nem tudom mennyi idő telt el, amikor megéreztem Anna kezét a vállamon.
– Nah, mit iszunk?! – mosolygott . Majd együtt érzően nézett rám.
– Ez olyan „sorban este” lesz. – néztem rá könnyes szemmel és magamra erőltettem egy mosolyt.
– Hát ajánlom, hogy hosszú legyen az az itallap és legalább akkor buli legyen, mint legutóbb.
Erre mind ketten felnevettünk. Eszembe jutott a legutolsó alakalom, amikor „sorban este” volt. Régi hagyomány volt már kettőnknél. Nagy csalódások és szakítások után mi nem sírtunk egymás vállán, mint az átlagos barátnők. Nem, mi kerestünk egy lepukkant kocsmát és elkezdtük végig inni az itallapot. Persze soha nem jutottunk a végére. Bele is haltunk volna... Minden ilyen alakalommal alaposan . Aztán az este további programja változó volt. Voltak nagy bulizások, ex házának WC – papír dobálása és még sorolhatnám, a lényeg, hogy minden alkalommal másnap csúnya fejfájással ébredtünk. Nálunk ez volt a „rituálé”, szakítások után. A mai naptól ez lesz a rituálé megcsalások után is.
– Szóval? Mesélj! – nézett rám fürkésző szemekkel. Nem tudtam ki venni mit kutat az arcomon.
– Nem nagyon van mit mesélni. Hétfőtől péntekig tárgyaltunk a borkereskedő céggel. Bemutattuk a prezentációt, aztán pénteken délre sikerült megkötni a szerződést is. Felajánlották, hogy tartsunk velük a most megrendezett fesztiválra meg pincelátogatásra. A többiek beleegyeztek, én kimentettem magam, hogy egy nappal hamarabb hazaérjek és meglepjem Hannát. Mikor hazafelé tartottam még beszéltem vele telefonon is, hogy nem tudok szabadulni és csak holnap este érek haza. Útközben vettem rózsát meg vettem kaját, hogy csapjunk egy laza vacsorát és vele lehessek.