Nagy Ő 1. rész

Soha nem voltam nagy nőcsábász, nem dicsekedhetek sem macsó kinézettel, sem nagy farokkal, sőt, nőügyekben kimondottam szerencsétlenül alakultak a dolgaim. A feleségem elhagyott egy nálam lényegesen fiatalabb, és macsósabb pasiért, és szinte minden kapcsolatomból a nő lépett ki, nem én. Nem csoda hát, hogy közel negyvenévesen az volt a szokásos szexuális élményem, hogy kivertem magamnak, valami internetes pornóra.
A munkahelyemen nőkkel dolgoztam, egy kis webdesigner cégnél, és sokszor fantáziáltam róla, hogy valamelyiket feldobom az asztalra és megdudgom, de igazán komolyan soha nem gondoltam, és ennél továbblépni soha nem volt bátorságom, maradt csak az álmodozás. A három nőből, akik a kollégáim voltak Móni és Ági tényleg jól nézett ki, ők nálam pár évvel fiatalabbak voltak, és mindketten nagyon jól karbantartott szép testtel büszkélkedhettek, aztán ott volt a nálam kb hat-hét évvel idősebb nagydarab félvér fekete nő, akit a háta mögött Godzillának hívtunk (igazábó Fatima volt a neve) mert legalább egykilencven magas volt és minimum egy mázsa. Nem mondanám, hogy kövér volt, csak valahogy mindene olyan nagyon nagy volt. Hatalmas mellek, vastag combok, hatalmas segg. Ő volt a közvetlen felettesünk, ezért mindig egy korbáccsal a kezében képzeltem el, ahogy hajt bennünnket, mint a rabszolgákat, pedig igazából egész barátságos volt, csak mindig olyan távolságtartó, kicsit magánakvaló.
Velünk például sosem beszélt a magánügyeiről, sosem haverkodott. Hosszú göndör fekete haja volt, az a tipikus afro frizura, ezért úgy nézett ki, mint egy afrikai kommandós domina a Streetfighterből. A lányok azt sugdosták, hogy leszbikus, amit abszolut el is tudtam róla képzelni. Amikor nagyon felhúzott, mert mondjuk nem készültem el egy melóval időre és letolt, vagy csak simán siettetett, elképzeltem, ahogy ráélvezek a spirálisan göndör fürtjeire, és beledörzsölöm, mint a sampont, aztán kikötözöm és elverem a hatalmas seggét, csak úgy tenyérrel. Az, hogy valaha is kapcsolatom lehetne vele, akár szexuális, akár romantikus, soha meg sem fordult a fejemben, annyira nem illettünk össze. Legalábbis akkor ezt hittem, valószínűleg amiatt, hogy jóval magasabb és nehezebb volt nálam, és mindig úgy éreztem egyszerűen levegőnek néz mindenkit (engem csak azért nem, mert néha kitöltheti rajtam a mérgét), de leginkább amiatt gondoltam ezt, mert akkor még egyáltalán nem ismertem.