Lányok nélkül nem élhetek 1. rész - Avagy az igazoltatás

Hat órája hajtok és kezdek fáradni. Az eszem folyton Crisen jár, Afganisztánba vezényelték, óráról, órára aggódom miatta. Amúgy nem féltem az én jóképű hadnagyomat, a jég hátán is megél, erős, jó emberismerő és feladatmegoldó. Hiányzik nagyon a szex és amit Cris adhat, Crisel két éve jöttem össze, főiskolai barátnőm bátyja, és fél év után össze is kötöttük az életünket. Nincs olyan érintése, amit ne imádnék, az izmos testét, csillogó, kék szemeit, helyes arcát. És amikor egyenruhában van! Mindig sikerül őt egy menetre beizzítanom, nagyon jó vele az ágyban. Cris hadi mérnök, ügyes kezeit a szexnél is bűvöletbe ejtően jól használja, ahogy a száját és a szerszámát is.

A haditengerészettől kapja a jókora havi fizetését, sokat van sajnos távol. Így elfogadtam egy lánykori barátnőm invitálását, beköltözöm időszakosan a klubba, ahol öt másik lány lakik Jennán kívül, és ha ügyesen tartom a vezetési ütemet, estére oda is érhetek.

Egy kávé egy benzinkútnál, finom cigaretta, és mehetek is tovább.

A Mustangom jól bírja, Cris jól választott, amikor megvette nekem ajándékba. Már délután négyre jár az idő, éppen fás területen hajtok keresztül, amikor szirénáznak mögöttem. Megállok, két szőke bombázó, aki megállított. A nap vörösen nyugszik, a fák lombjai halkan susognak, alig húz el mellettünk autó.

– Helló kisasszony, azt hiszem gyorsabban hajtott a kelleténél. – Magas, karcsú alkat, nagy dudák, és keskeny derékon az öv. Az egyenruha nekik is jól áll, Crisre emlékezve máris kezdek nedvesedni, nemkülönben a zöld macskatekintettől, és a mogyoró barnától, amit az alacsonyabb, szintén szexisen festő zsarulány vet rám.

Ártatlan arcot vágok, szőke tincsem az ujjamra tekerem, próbálok megnyerően mosolyogni.

– Meg akarnak bírságolni? – kérdem.

– Talán nem tesszük, de ahhoz nagyon kedvesnek kell lennie ám. – feleli mosolyogva, a névjegykártyája szerinti Vendy.

– Hát... ö, két ilyen kedves nő, akiknek ennyire csábos a mosolya, rosszat nem akarhat nekem.

– Zárja be az autót kedves Lorin – szólít fel Vendy, miután átnézte a papírjaimat. A másik lányt Kiarának hívják, nagyon csinosak mindketten, magas, karcsú, hosszú lábú szöszkék, akárcsak én. Bezárom a kocsimat, a két nő nyomába eredek, miután Vendy magához vett a rendőr kocsiból egy piros, fehér kockás plédet.

Bemutatkoztak az illendőség kedvéért, egy tisztásra érünk, Kiara leteríti a plédet, eligazgatja a sarkait.