Karácsonyi mese

Hol volt, hol nem volt. Valahol egy hóba rakott kis házban.
Bent vagyunk már a meghitt, csendes kis szobában. A Karácsonyfa égőinek sejtelmes fénye és a halk, lágy zene elvarázsolja lelkünket, de az egymás iránti szenvedélyünk nagyobb tűzzel lobog, mint valaha! Forr körülöttünk a levegő, érezzük az ünnep csodáját, szemünkben vibrál a kéjes vágy minden ösztöne... és épphogy becsukom az ajtót, már dobálod is le a ruháidat, majd türelmetlenül nekem esel, csókolsz és rólam is tépni kezded.
– Nagyon kívánlak, ne húzd az időt! – remegő ajkakkal szívod be a húsos számat és a nyelvecskéd vad táncba kezd az enyémmel. Máris ruhátlanul fonódunk össze még mindig a szoba közepén állva forrón ölelkezve. A kezünk önálló életre kel és belemarkol a testünkbe. Érezzük a vágy bizsergető vibrálását minden érintésünknél.
– Kívánlak őrülten! Az enyém vagy Bébi! Csak az enyém! – suttogod azon az édes kis angyali hangodon.
Csodálatos, ahogyan a remegő cickóidat a szőrös férfias felsőtestemhez nyomod, és az ujjaim belemélyednek a feszes popsidba. Felemelek, a lábaiddal összekulcsolod a derekamat és már az ágyra is zuhanunk. A szám elindul kéjes vándorútjára. Először a nyakadat és a fülecskédet szopogatom, csókolom, aztán a vállad és a gömbölyű cickóid következnek. Rátapadok a kemény cicibimbidre és a nyelvem körbe – körbe csapkodja, az ajkaim pedig szívják és szorítják őket. A kezed beletúr a hajamba és aztán a hátamba mar. A szám már a köldöködnél jár, és az ujjaim felfedezik a szemérem dombod pihe – puha szőröcskéit. Lassan, de határozottan kúsznak a csiklódhoz, és gyengéden birtokba veszik a gyönyöreid forrását! Hatalmasra kezd nőni minden simogatásomra, de az ujjaim már bent is vannak a puncidba. Az isteni nedűd már rég kicsordult, nedvesre áztatva a nagyajkaidat és a fehéren izzó combodat.
– Óooohhh...! – most érzed, hogy valami iszonyú gyors kéjes áramütés ért a kis lábujjadtól a fejed búbjáig!
Kezeim széthúzzák a puncid amennyire csak lehet, feltárva a női bujaság rózsaszín édes kútját.
A szám rácuppan a csiklódra és a nyelvem puhán elkezdi kényeztetni, nyálazva megőrjíteni, és csak mozog le és fel, körbe és körbe, jobbra – balra egyre gyorsabban és keményebben.