Váratlan este 1. rész

22 éves lány vagyok, kicsit molett, de ez szerencsére nem okoz gondot. Sok barátom, nagy társasági életem van, mindenféle programban benne vagyok, szinte semmire nem mondok nemet. Egyszerűen fogalmazva: szeretek élni :)

Nyár elején egy hétköznap délelőtt épp semmi elfoglaltságom nem akadt, és elhatároztam, hogy elmegyek úszni. Szeretek mozogni, így valamilyen szinten azért karban is tartom magam. Jó pár hossz megtétele után a medence mellett ejtőztem, amikor leült mellém egy harmincas évei közepén járó férfi és beszélgetésbe kezdtünk. Intelligensnek találtam, ráadásul még tetszett is, mert nem egy vékony alkat :) Magas, izmos, széles mellkasa volt, sőt még borostája is, ami a gyengém. Jót beszélgettünk, aztán végül is hétről hétre ugyanazon napokon összefutottunk és mindig kellemesen elcsevegtünk.

Egy hónapja felhívott, hogy felmennék-e hozzá vacsorára és egy kis beszélgetésre. Meglepődtem, mert nem volt eddig szó ilyesmiről, igazán nem is tudtam róla többet, mint egy uszodai ismerősről, de azért elfogadtam a meghívást. Szépen fölöltöztem, rövid fekete szoknyát vettem fel szépen dekoltált piros blúzzal, fekete neccharisnyával és magassarkúval. Feltettem egy leheletnyi sminket, a kedvenc parfümömet választottam, megigazítottam a hajam, és éppen indulni akartam, amikor fölhívott, hogy taxit küld értem. Igazából megörültem ennek a nagyon gáláns gesztusnak, mert elég messze lakott tőlem.

Mikor odaértem, már várt, kifizette a taxit, kezet csókolt, nagyon udvariasan viselkedett. Hatalmas, ízlésesen rendezett előkerten keresztül gyönyörű lakásba érkeztem. Lesegítette a kabátom, és hellyel a nappaliban. Elegáns, határozott férfihez illő mély színek határozták meg a helyiséget, ráadásul a szoba egyik fala üvegből volt, így csodálatos panoráma nyílt az egész városra. Alig tudtam leplezni meglepettségemet, az egész látvány nagyon lenyűgöző volt. Mire feleszméltem, már két pohár a kezében ült mellettem, az egyiket felém nyújtotta, és ahogy csilingelve összeértek poharaink, sejtelmes mosolyt láttam felvillanni az arcán. Kicsit beszélgettünk, és szerencsére a lélegzetelállító környezet ellenére is még mindig ugyanolyan jókedvűen, felszabadultan tudtuk megtárgyalni a hétköznapi eseményeket.