A borosgazda 4. rész

A nyár gyorsan eltelt, ősszel elkezdődött az iskola, jöttek a szüretek, nagyon elfoglalt voltam. Azért Livire tudtam időt szakítani, sajnos ahogy jöttek a fagyok vissza költözött a Pesti lakásába. Itt a hegyen veszélyes lett volna kitelelni, megígérte tavasszal, ahogy tud visszajön hozzám. Volt időm tanulni egész télen, németből Livinek hála letettem a nyelvvizsgát. Megszereztem a jogosítványt, az érettségim is egész jól sikerült. Jutalmul a nagyitól kaptam egy autót, na ne egy BMW-re gondolj, csak egy tíz éves Ladám lett. Én mégis nagyon királynak éreztem magam. Sokkal könnyebb volt csajozni, hogy volt autóm. Igaz Livi húsvét körül visszaköltözött, és újból kezdődött a szexmaraton, nem volt időm, sem erőm más nővel foglalkozni. Amikor visszatért ott folytattuk ahol az ősszel abbahagytuk. Az egész hétvégét ágyban töltöttük, volt mit bepótolni. Egyik este kielégülten pihegtünk egymás mellett, Livi hozzám bújt.
– Kicsim van egy titkos vágyam, amit eddig senkinek nem mertem elmondani.
– Nekem nyugodtan elmondhatod – simogattam meg.
– Már minden formáját kipróbáltuk a szexnek, nagyon szeretném análisan is megtapasztalni. Nagyon féltem tőle, de most úgy érzem veled menne.
– Boldogan segítek, hogy valóra váltsd a vágyaidat. Meglátod nagyon jó lesz, és én nagyon gyengéd leszek veled.
Másnapra beszéltük meg az anális beavatást. Közös tusolás után izgatottan bújtunk ágyba, az ágy mellé már előre odakészítettem a testápolót. Simogattam, és csókolgattam, hogy ellazuljon. Hasra fordítottam, és a lábai közé térdeltem, folytattam a simogatást. Majd testápolót kentem a kezemre, és gyengéden masszíroztam a hátát. Aztán bekrémeztem a farpofák közti kanyont, és erektáló fütykösöm a síkos résbe helyeztem. Hagytam csúszkálni egy kicsit, de ideje volt útnak indítani a vándoromat. Bekrémeztem a ráncos ánuszt, megmarkoltam a farkam tövét, hegyét pedig a bejárathoz igazítottam. Lassan haladtam át a szoros izomgyürükön, megálltam, Livi a lepedőt markolta, és halkan felnyögött. Feszes segglyuka lüktetett behatoló szerszámom körül, centinként haladtam előre, többször megállva. Ilyenkor simogattam, nyugtatgattam. Mélyebbre és mélyebbre csúsztam, míg végül tövig elmerültem benne. Óvatosan mozogni kezdtem, a nyöszörgéseket, pedig lassan finom kis nyögések és sóhajok váltották fel. Teljesen kihúztam a farkam, csak a hegye maradt a forró barlangban. Megcsodáltam a gyönyörű, izmos fenekét.
– Gyere, gyere beljebb – könyörgött.