2 in 1

Már napok óta nem találkoztam Noémivel. Hazautazott, türelmetlenül vártam visszatértét. Telefonjaink szinte izzottak, beszélgetéseinkben vibrált a vágy. Úgy döntött egy nappal lerövidíti távollétét, és én másnap, már kora reggel rohantam hozzá. Akkoriban egy belvárosi házban bérelt egy kis lakást. Az utcája elején lévő kisbolt még csak most nyitott, gondoltam meglepem kedvencünkkel, vettem három túró rúdit. Mióta valaki megalkotta az édesség két értelmű nevét azóta mulatok rajta. Most is ezen gondolkodtam mikor az elém leparkoló autóból kipattant régi barátom, Gábor. Cége ügyeivel a Noémi házában lévő ügyvédi irodába igyekezett. Ahhoz, amelyiknek az ablakai előtt befelé menet muszáj elmennünk. Megörültem a találkozásnak, együtt indultunk a ház felé, majd egy gondolatom hatására hirtelen megtorpantam – ez az a nap, az a lehetőség, melyet hetek óta tervezgetek-. Felé fordultam: – Figyelj csak...

Pár perc múlva egyedül kopogtattam Noémi lakása ajtaján. Nyílt az ajtaja és máris karjaim közt tartottam. Fejét két kezembe fogva szóhoz sem hagytam jutni összevissza puszilgattam. Ölelve köszöntöttem, – jaj, de hiányoztál-, Mire a szobájába jutottunk alig volt rajtunk ruha, szorosan hozzá simultam. Egyszerre próbáltam teste teljes felületét érezni és lépni, így szinte rázuhantunk az ágyra, ezen jót nevetve, lassúbb tempóra váltottunk. Kezem kutakodva simított végig testén, ajkaink összeforrtak, majd lefelé indultam csókokkal borítva utamat. Nem hagyta, hogy eljussak nunijához, hirtelen a hátamra fordított és ajkai gyűrűként zárultak falloszomon. Felnyögtem próbáltam magamhoz húzni, ő ajkaival falloszomat egy pillanatra sem elengedve, lábát rajtam átvetve bársonyos ágyékát arcom elé tornászta, és én boldogan kezdtem kedvenc nyalakodásomba. Éreztem ahogy egyre jobban belemerül, átadja magát a kéjnek, egyre jobban szorította hozzám nuniját, szinte teljes súlyával rám nehezedett.

Ekkor csöngettek. Egy pillanatra megdermedtünk, majd folytattuk mintha mi sem történt volna. Megint csengettek. Felemelte a fejét kérdőn rám nézett és én vissza: – Vársz valakit? –, Nem-, válaszolta. Elmosolyodtam, – Akkor abba ne hagyd-, és csípőmet emelgetve próbáltam falloszomat visszajuttatni.