Mert benne bíztam

Amióta az eszemet tudom, nekem Zsolti volt az eszményképem, az apám, a barátom, a bizalmasom. Amikor először mentem óvodába, ő fogta a kezem. Amikor először jártam uszodában, amikor először úsztam, ő volt, aki kísért, aki szurkolt nekem. Az iskolába, míg alsós voltam ő kísért. A ballagáson tőle kaptam a legszebb, legnagyobb csokrot. Amikor valamelyik fiúba szerelmes lettem, ő bíztatott, és az ő vállán sírtam, amikor csalódnom kellett, amikor szakítottam, vagy szakítottak velem. Így hát, amikor már majdnem kész nővé váltam, ő volt, akibe a legjobban belehabarodtam, és akinek oda szerettem volna adni a szüzességem. És az egészben az a legborzalmasabb, hogy Zsolti anya férje.
De nem így történt. Egy diszkóban történt. A fiúnak szinten még az arcára sem emlékszem. Csak arra, hogy kapkodtunk, én kissé becsiccsentettem, és már mindegy volt csak történjen meg. Gyorsan túl voltam rajta, és nem találtam benne semmi káprázatosat. Ezért vannak úgy oda a felnőttek? Nem értettem a dolgot. Aztán az egyik fiú után jött a másik, míg nem találkoztam a későbbi férjemmel. Az nagy szerelem volt, sokáig kerülgettük egymást, majd egy év múlva jött az esküvő. Ekkor 22 éves voltam. Egy fél év múlva anyunál csontvelőrákot diagnosztizáltak, és sajnos áttétes lett. Két hónap múlva temettük. Zsolti egyedül maradt.
Három hónappal később, egy hűvös novemberi estén a lakásunkba lépve fura hangokat hallottam a hálószoba felől. Egyből felismertem, hogy odabent szeretkeznek. Borzasztó érzés volt, mert tudtam, hogy a férjem megcsal. Erőt vettem magamon, és benyitottam.
Az is szörnyű, ha megcsalják az embert, de hogy a férjem egy másik férfival bújik ágyba, teljesen lesokkolt. Álltam földbegyökerezett lábbal, és megszólalni sem tudtam. Ők gyorsan felöltözködtek, majd hebegve-habogva nyugtatgatni próbáltak. Erre már egyáltalán nem voltam kíváncsi, és megfordultam, majd behúztam magam után az ajtót. Átmentem a nappalinkba, és leültem a kanapéra. Kisvártatva a másik férfi távozott, és bejött hozzám a férjem. Elmesélte, hogy már a megismerkedésünk előtt vonzódott a férfiakhoz, de remélte, hogy mellettem „elmúlik ez a ”.
A válásunk gyorsan lezajlott, én ott hagytam mindent, csak azt kötöttem, ki, hogy a lakás értékének a felét fizesse ki. Ezt meg is kaptam, de a pénzért nem tudtam venni még egy kis garzonlakást sem. Közben a cégnél is leépítés volt, és elvesztettem a munkámat is. Az albérletet felmondtam, és éltem Zsolti ajánlatával, hozzáköltöztem.