A romlás iskolája 2. rész

– Ezt a fertőt én nem bírom hallgatni! – horkant fel az atya. Arca vörös volt, őszes szakálla jégkristálynak hatott a bíborszínűnek tűnő bőre között. Kezét hirtelen arca elé kapta majd betakarta a szemét mintha ezzel akarná kitörölni az előzőleg meghallgatott erotikus beszámolót. Bármennyire is szerette volna, nem tudta biztosan azt állítani, hogy a naplóban szereplő történet csak egy zavarodott kislány kitalációja. Ha valaki, akkor ő, mint az iskola igazgatója tudta jól, hogy Aranka nővér korábban is keveredett már hasonló kényes szituációban, amiről a gimnáziumvégzős növendékei számoltak be. A vád ebben az esetben az volt, hogy a nevelőjüknek kinevezett nővér túlzottan sok időt töltött a fürdőszobában miközben a leányok zuhanyoztak. Mintegy felvigyázó ügyelt arra, hogy elkapja és megbüntesse azokat a lányokat, akik szőrteleníteni merték szeméremdombjukat vagy lábukat. Akiket rajtakapott azokat Aranka nővér élces megjegyzések közepette a zuhanyzó közepére állította majd büntetésként arra a „bűnösöket”, hogy társaik előtt lehajoljanak a zuhanyzó közepén meztelenül. Majd ilyen kiszolgáltatott testhelyzetben jó nagyot csapott a csupasz fenekükre. Vizes testükön csak úgy csattant a szentnek titulált kéz, amelynek gazdája ütése közben arról prédikált, hogy a fanszőrzet Istennek tetsző rész, azt borotválni Istenkáromlás! A bűn és a mocskos erotika első jele! A prostituáltak és az elkárhozottak divatja! Márton atya, amikor erről tudomást szerzett még egyet is értett a nővér elképzelésével, bár annak módszere miatt elbeszélgetett vele. Álmában nem gondolta volna, hogy tanai ellenére ugyanaz az ember a nyelvével rontott meg egy növendéket. Képzelhetetlennek tartotta, hogy meglett nő létére egy olyan csupasz vaginát nyalt ki, amelynek gazdája mindössze 16 – éves kislány! Az ő általa vezetett gimnázium növendéke! Minél többet értett meg az előzőleg felolvasott történetből annál idegesebb lett. Dühösen felkapta a fejét és a vele szemközt ülő romlás virágának beillő lányra majd az ügyvédre nézett, majd ingerülten megszólalt.
– Leányom! Ismétlem fele sem tréfa annak, amit leírtál. Van-e még valami beszámolni valód? -
és fülledt csend uralkodott. Miri kisvártatva megmozdult a széken, kicsit előrébb ült, rakott szoknyája még inkább felcsúszott dundi, de formás combjain.
– Hááát, elég sok minden – felelte csilingelő hangon. Vastag, húsos ajkai mosolyra szaladtak, mintha büszke lenne az átélt történetekre.