A romlás iskolája 1. rész

Leányom! Amit a naplódban leírtál valóban így van? Tudnod kell, hogy nagyon súlyos vádakkal illeted a saját szülőanyádat és jó pár iskolánkhoz kapcsolódó személyt! Ez nem játék! Ha a tinédzserkori ábrándod ez a fertő, amit leírtál akkor azonnal kicsaplak a gimnáziumból és még az egyházból is kitagadtatlak! Mondd le az igazat – az utolsó mondatnál Márton atya hangja olyan szinten elcsuklott az igazgatói szobában állók azt hitték, hogy azonnal könnyekben tör elő. Nem lett volna csoda, ha ezt tette volna, hiszen amióta a Szent Rita Bentlakásos Gimnázium igazgatója lett, soha ilyen üggyel még nem találkozott, amelyet alig pár órával ezelőtt Falussy Miriam robbantott ki azzal, hogy a kezébe juttatta naplóját. A szobában csend uralkodott csak Márton atya hangos lélegzetvételét lehetett hallani, ahogy fújtatott, mint egy felbőszült állat, miközben a kezében lévő naplóra meredt a szeme és várta, hogy minden, ami abban benne van, semmivé legyen. Nem messze tőle az iskola megbízott ügyvédje várakozott és a lány nevelője Aranka nővér. Egyedül Miriam volt a legnyugodtabb az összes szereplő között, ő azt a pár percet is, amit a némaságban töltött, pontosan megtervezte. Szépen, kényelmesen üldögélt az igazgató asztala előtti, rusztikus fotelban. Lábát keresztbe rakta, még azt is élvezte, hogy az iskolai egyenruhájának fodros rakott szoknyája eléggé felcsúszott, hogy szemérmetlennek látsszon. Kezét a térdére tette, majd egy kicsit előre dőlt, hogy jó mélyen az előtte fújtató igazgató szemébe tudjon nézni, miközben válaszolt.
– Márton Atya, jobb, ha belenyugszik. Minden igaz, amit leírtam és még nem is olvasott mindent! Ezt onnan feltételezem, hogy Aranka nővér is itt álldogál a szobában, ha a naplómat végig olvasná, akkor nem lenne itt... Bizonyára még nem olvasta át teljesen, mert akkor tudná, hogy a nővérek is van benne szerepe – a hangsúlyban volt valami perverz és cinikus csengés, már-már ördögien gonosz sugallat, amire Aranka nővér azonnal lecsapott és éktelen hangon rikácsolni kezdett.
– Te neveletlen cafka! Mit képzelsz Te! Csattant fel az ajtó előtt álldogáló apáca ruhás nő. – A hazug fantazmagóriáiddal életeket teszel tönkre – ekkor kis híján elindult a lány felé, hogy a földi elintézésmódot választva jól megtépje a haját, de a mellette álló ügyvéd eltántorította ettől a hirtelen cselekedettől. Ezért nem is láthatta, hogy az Atya a kezében lévő naplóban kutatni kezdte a megfelelő bejegyzést. Arca gondterheltnek tűnt és idegesnek.